Tartalomjegyzék
Czárán Gyula
Külföldi utakon
Körutak alkotója
Hotel Galbena

Czárán Gyula, az ember

„Csalódott-e Czárán, vagy nem az emberekben, nem tudom, de azt tudom, hogy a legelnézőbb, legjobb, legszeretetreméltóbb emberek közé tartozott, akiket valaha ismertem. A szegény havasi pásztornép épp úgy lelkesedett érte, mint a műveltek, akiket gyakran bámulatos tudásával, irodalmi, művészeti jártasságával ejtett bámulatba, s kedélyességével, humorával, ötleteivel lebilincselt. A klasszikus és modern nyelveket egyaránt ismerte: magyarul, németül, románul, franciául, angolul, olaszu l beszélt. Nagyon szerette a zenét s négy hangszeren játszott, de tudását, képességeit nemhogy fitogtatta volna, inkább leplezte."

így ír róla a Biharország l. évfolyama 1. számának (1929. november) 5. oldalán dr. Némethy Gyula nagyváradi apátkanonok, akinek atyai barátja volt, és aki számos túrán vett részt vele.
Dr. Szádeczky Gyula kolozsvári egyetemi tanár, Czárán Gyula barátja, munkatársa volt az első, aki a nagy turistaapostol életrajzát megírta, Czárán halála után pedig közölte ezeket az értékes adatokat az Erdély című EKE-fo-lyóiratban. Az első részletes Czárán-életrajzot 1937-ben jelentette meg Záray Jenő, a kiváló aradi turista, nagy Czárán-kutató. A természetjárás apostola című, 134 oldalas könyvéből tudjuk meg, hogy a családsany0017.jpg elsőszülött fiát Kisjenőben keresztelték meg, a római katolikus templomban.
„Mint elsőszülöttre odaadó szeretettel és gondoskodással vigyáztak, valósággal dédelgették a barnabőrű, feketeszemű és hajú gyermeket. Elemi iskoláinak elvégzése után (Seprős) tanulmányait az aradi minorita gimnáziumban folytatta [...] tanárai hamar megkedvelték az élénkeszű, vasszorgalmú és példás viseletű tanulót - írja Záray Jenő. - 1866-ban az iskolai év lezárultával Czárán Gergely megjelent a gimnáziumban és bejelentette, hogy Gyulát »németszóra« Pozsonyba küldik. így került Czárán Gyula a hét (gimnáziumi) osztály elvégzése után az elsőrangú, nevelési rendszeréről híres pozsonyi gimnázium nyolcadik osztályába. Czárán az új környezetet nehezen szokta meg. Tanulnivágyása leküzdött minden akadályt, az év végére az első tanulók közé került. Az osztályvizsga sikere után, 1867 júliusában Gyula az érettségit kitüntetéssel tette le. Szinte repült haza, hol az atyafiság nagy szeretettel fogadta. [...]
Czárán Gyulát augusztus közepe táján előfogta édesapja. Megkérdezte, hogy hol folytatná tanulmányait?
- Mérnök szeretnék lenni - jelentette ki a fiú, hiszen minden vágya abban összpontosult.
Abban a korban az orvosi, tanári, mérnöki pályát sokan, így Czárán Gergely is, nem tartotta elég tekintélyesnek. A módos emberek fiaikat jogi pályára adták. Csak azt találták egyedül üdvözítőnek.
- Nos, fiam - szólt az apa -, nincs szükséged mérnökségre. Téged jogásznak szántalak, ott még viheted valamire. - Gyula nem tett ellenvetést.
Félt attól, hogy ha nem engedelmeskedik az apja akaratának, otthon tartják gazdálkodni.
Az első csalódáson átesve, szeptemberben Budapestre került, ahol 1869-ben első alapvizsgáját kitüntetéssel tette le. Üres óráiban szorgalmasan tanult nyelveket. Otthonról már bírta a románt, németet, játszva sajátította el a francia, majd az olasz nyelvet [...] ebben a korban szerette meg a zenét, amelyhez határozott tehetsége volt. A következő évben tanulmányait Bécsben folytatta. Első szigorlatát kitüntetéssel tette le [...] Czárán Gyula kitartón készült második szigorlatára, amikor váratlan betegség érte utol. Hólyagos himlőt kapott, mely betegségből kevés ember gyógyult ki. Megadással tűrte a bajt, melyhez a hosszú fekvéstől tüdőgyulladás is járult. Szívós természete győzedelmeskedett, de a himlő arcán nyomot hagyott."
Apja betegsége hazaszólította, 1871-ben meg kellett szakítania tanulmányait. A gazdálkodástól idegenkedett, csak kényszerűségből nézett teendői után.
„Eleinte az olvasásban, zenében, kirándulásokban keresett szórakozást, téli időben gyakran bejárt Aradra [...] Volt egy feltűnő szépségű nőrokona, K. Piroska, a szülők már arra is gondoltak, hogy megházasítják. Gyula a leányt figyelmességének és udvariasságának nem egy jelével halmozta el, de házasságra nem gondolt." (Záray)

Rafting a Sebes-Körösön

Vadvízi evezés a Sebes-Körösön

Fontos telefonszámok

Segélyhívószám: 112
A Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat közvetlen hívószáma: 00-40-359-436-022
Autóklub (ACR): 021 222 22 22
Magyar nagykövetség: (00-40-21) 311-15-42
Kolozsvári fôkonzulátus: (00-40-264) 596-300

A www.padis.hu az Erdélyi-szigethegység virtuális kapuja. Hírek, információk, szálláshelyek, térképek, útleírások, fórum és fotótár 1 (web)helyen.