Vigyázzunk egymásra a Bihar-hegységben!

Beküldve: .

Jótanácsok Pádisra indulóknak
A bihari hegyvidék, így Pádis is egyre felkapottabb a turisták köreiben. A Bihar hegység vadregényes helyeket rejt, gyakran olyan útvonalakkal, amelyek nehézségi fokát nem mérik fel az oda indulók. Vannak olyan túrázók, akik a viselkedésükkel nem csak bosszúságot okoznak másoknak, hanem életveszélyes helyzeteket teremtenek. Jankuly Imre a Moha és Páfrány túravezetője nap, mint nap találkozik a biharban túrázókkal és az aktuális problémákkal kapcsolatos észrevételeit a napokban küldte el nekünk. Levelét a folytatás gombra kattintva olvashatják.

Táborozás, autós forgalom és túrázás a veszélyesebb részeken.


Mindjárt ez utóbbival kezdeném, mivel ez ügyben már felvettem a kapcsolatot a Bihar Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat tagjaival. Már régóta megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy szükséges lenne legalább két túraút-szakaszt egyirányúsítani, számos nyugati példa mintájára.
Az egyik a Csodavár lenne ahol az 1-es dolinába a főbejárathoz csak lefelé lehetne menni, ezt inkább a forgalom igényli, a másik a veszélyesebb dolog pedig az hogy a Tulogdi gádoron gyakran kívánnának lemenni azok a turisták akik nem ismerik Czárán Gyula írásait. Ezt felfelé kellene egyirányúsítani és az egyetlen biztonságos nyomvonalat jól láthatóan kellene kijelezni (mert nem a kuloár az a kőfojásban) Czárán Gyula ugyanis már a 900-as évek elején vagy inkább az előtt megfogalmazta írásaiban, hogy az útvonalakat merre célszerű, biztonsági és kényelmi okokból megtenni. Ma ,100 évvel később a biztonságos túrázás, mint fogalom eltűnt a szótárunkból, és mindenki megy, amerre lát. Ezen lehetne segíteni különböző ismertető anyagok terjesztésével a helyszínen (Glavoi rét, Pádis mh., Varasó ház) és a veszélyesebb részek előtti belépő pontoknál táblák kihelyezésével (több nyelven). Van itt még egy hely a Főbejárat- Vár patak 4-5 méteres tereplépcsős esésénél is kevesen ismerik a kövek között a bebújást. Ennek az ismeretnek hiányában egymás kezét szorongatva, illetve lecsúszkálva, ugrálva kockáztatják testi épségüket, hogy lejuthassanak. Ide is lehetne tenni egy táblát, hogy merre lehet biztonságosan lemenni. Gyakori még hogy rá kell szóljak gyerekekre hogy ne dobáljanak le a mélységekbe (Csodavár erkélyek) kavicsokat, fákat, mert esetleg alattuk turisták, munkások lehetnek.
A másik szerintem egyirányúsításra szoruló rész, a Szamos-bazár nagykörútjának nyugati oldalán a Cukorvár-Belvedere Gádor. Itt is egy szombati napon voltunk, 15 fős csapatunkkal beértünk két 30 fős csapatot és ekkor jött szembe vagy 40 bátor turista. Aki nem ismeri ezt a helyszínt annak csak annyit, hogy közelít a függőlegeshez, és nem egy rövidke szakaszról van szó. Az még hagyján hogy rengeteg idő, míg egymásra várnak az emberek a jó lépés reményében, de közben főleg a fentről érkezők nem kevés követ indítanak meg, amik pattogva szállnak el a jó mélyre hajolgató felfelé kúszó turisták feje mellett. (Jobb esetben)

Előzzük meg a baleseteket

Ezzel a felhívással szeretném a tenni tudó és akaró szervezeteket megkérni hogy vizsgálják felül a helyzetet, és tegyenek intézkedéseket a helyzet javulása érdekében. Természetesen összefogásra és harmónikus együttműködésre van szükség , vagy pedig arra hogy szülessen ismét egy Czárán Gyula…….

Autós forgalom

Gondolok itt főleg a Pietroasa és Boga telep között készülő, illetve javuló útra. Még csak a munkálatok folynak, de máris nagyon sok balesetről hallottam, és egynek majdnem szenvedői is voltunk a csoportommal. Egy quados sodródott be hírtelen a kanyarba ezután jött egy Aro ez majdnem elkaszált minket, majd még két motoros ezek a dudálásomra lassítottak. Mindez egy S kanyarban ahol az építkezés miatt útszűkítés is volt, ráadásul egyik oldalon függőleges sziklafal a másikon szakadék a Köves-körösig. Hallottam már sok quados balesetről ezen az útszakaszon, de lehet itt sem lesz intézkedés addig, amíg egy vétlen vezetőt bele nem borítanak a szakadékba vagy egy anyuka kisfiával meg nem hal sétálás közben. Itt is csak a nyugati példákkal tudok előhozakodni; ott már szinte mindenhonnan ki vannak tiltva a quadok, motorok, még a mounten bike-ok is, és ezek szerint nem alaptalanul. Talán itt sem kellene megvárni míg egyikünknek, valami baja történik.

Táborozás

Katasztrófális a helyzet a kempingezés terén. Ha valaki sátrazott már a Glavoi réten tudja miről van szó. Az erdőbe nem lehet bemenni a tányéraknák miatt, mindenütt csak szemét, szemét, szemét, ja és ló. Szidják a pacikat, hogy kiszakította a sátrat. Ha én ló volnék én is kiszakítanám egy kis csokiért vagy valami más finomságért. Az autóval érkezőknek a tanácsom, hogy tartsák a már kibontott ételeket a kocsiban. Ha ez nincs akkor egy külön sátorban ami nem a legújabb, ha ez sincs akkor őrködni kell. Egyébként a lónak ez ügyben egy hibája van, hogy túl okos. Az igazi felelősök az emberek így nekünk is kell megoldani. Pályázatot lehetne kiírni kempingek létesítésére, ennek a tervezetnek le kellene fedni az egész fennsíkot, mert csak így lehetne megoldani a szeméttel és a tisztálkodással kapcsolatos kérdéseket, valamint a terület természeti értékeinek a megóvását, vagy legalábbis a pusztulásának a lassítását. Ha ez megvalósulna természetesen nem lehetne ingyen sátrazni, de legalább kulturált körülmények között tölthetnénk el a pihenésre (és nem bosszankodásra) szánt időnket.
Jankuly Imre
www.mohapafrany.hu