"Alaptalanul vádol a klubelnök"

Beküldve: .

A természetvédelmi park igazgatója cáfol
Alin Moş, az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park (EszTP) igazgatóságának vezetője válaszlevelet juttatott el szerkesztőségünkhöz, a néhány nappal korábban „Szemétdomb a csodák földjén” címmel lapunkban megjelent cikkre reagálva. Az említett cikkben Christian Ciubotărescu, a felsőgirdai Sfinx barlangászklub elnöke hanyagsággal vádolta meg a Park igazgatóságát, mondván: szeméthegyek gyűltek fel a szigethegység barlangjaiban és az EszTP igazgatósága nem tesz semmit a barlangok és azok élővilága megóvása érdekében. Alin Moş levelét a Bővebben gombra kattintva olvashatják.

Ciubotărescu Christian úr az elmúlt 15 évben egy sor törvénytelen tevékenységet folytatott, többek között az Erdélyi-szigethegység egyes barlangjaiba csoportos látogatásokat szervezett illegális nyereségért, engedély nélkül. Az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park igazgatósága többször figyelmeztette ezen tevékenységek felhagyására, mivel a barlangok turisztikai értékesítése csak a hatályos törvények keretei között történhet. Ellenünk intézett támadásainak hátterében az áll, hogy Ciubotărescu úr és a köréhez tartozók illegális bevételei megszűntek. A jegyek árusításából befolyó összegekből soha nem fizetett hozzájárulásokat sem a helyi-, sem az állami költségvetésbe. A figyelmeztetésünkre válaszként bosszúból elzárta a Jonel kapuja barlang bejáratát azzal az ürüggyel, hogy ott ökológiai munkát végez. Az 57/2007-es kormányrendelet előírja, hogy ilyen jellegű tevékenység folytatásához az EszTP igazgatóságának engedélye szükséges. Ilyennel természetesen nem rendelkezett.
A barlangba való bejutás megakadályozásán túl tönkretette a kiépített infrastruktúrát, amelyet egy korábbi barlangászklub, a felsőgirdai Polgármesteri hivatallal közösen hozott létre még 1988-ban. Akkoriban még sem Ciubotărescu úr, sem az általa vezetett klub nem volt jelen Felsőgirdán.

A barlang illegális lezárásáról a felsőgirdai Polgármesteri Hivatal értesített minket és a munkatársaink a helyi rendőrség és a hivatal képviselőivel együtt megjelentek a helyszínen. Ciubotărescu urat 5000 lejre bírságolták, amiért befalazta a barlang bejáratát. A cselekmény elkövetését ő maga is elismerte azzal, hogy aláírta a rendőrségi jegyzőkönyvet. Az EszTP igazgatósága a lehető legkisebb büntetés kiszabását kérte, figyelembe véve, hogy korábban Ciubotărescu úr tevékenyen részt vett a természetvédelmi park menedzselési-tervének kialakításában és hozzájárult az adatbázisunk kibővítéséhez a térség barlangjairól szóló információkkal. Ennek ellenére utólag beperelte a Park vezetőségét azzal az indokkal, hogy alaptalanul bírságolták meg. Talán abban reménykedett, hogy a bírságot eltörlik és folytathatja illegális tevékenységét.

Ciubotărescu úr újabban azzal próbálja megtéveszteni a közvéleményt, hogy ő mentette meg a Jonel kapuja barlangban élő denevér-kolóniát és lejárató kampányt folytat az EszTP vezetősége ellen. Amellett, hogy nem volt engedélye ilyen jellegű tevékenységre, sem ilyen irányú felkészültsége nincs, azt hangoztatja, hogy ő telepítette vissza a denevéreket. A sajtó és a közvélemény félrevezetésével ismételten csak a rá kiszabott büntetést próbálja enyhíteni. Elméletének alátámasztására a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem nemzetközi hírű denevér-szakértőjéhez, Ioan Coroiu professzor úrhoz fordult a denevérállomány felmérését kérve. Ioan Coroiu professzor úr együttműködik az EszTP vezetésével és kiváló kapcsolatban állunk, ezért nem értjük, miért közölne most ilyen adatokat, mikor közvetlenül hozzánk is fordulhatott volna. Ha ezeket az adatokat korábban (még az EszTP igazgatósága létrejötte előtt) rögzítették, akkor nem relevánsak az úgymond „újratelepítéssel” kapcsolatban, ha pedig utólag, akkor nem rendelkeztek az EszTP Tudományos Tanácsának engedélyével.

Ciubotărescu úr lejáratási kampányának csúcspontja, hogy olyan fotókat és filmfelvételeket közöl a sajtóban, amelyek (állítólag) az Erdélyi-szigethegységben készültek és a rajtuk látható barlangokat ellepi a szemét. A közvélemény előtt úgy állítja be, mintha ezek a barlangok a szigethegységben lennének, pedig a barlangászaink nem tudták beazonosítani mely barlangokról lehet szó. Ehhez magyarázatot fűznék: a barlangokban, amelyekben ez a barlangászklub kifejti tevékenységét, épp néhány nappal azelőtt végeztünk szemétgyűjtési akciót, mint amikor a klubvezető elmondása szerint a felvételek készültek. Ha mégis ezen a területen készültek a képek, a helybeliek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a lejáratásunk érdekében ő maga hordta oda és fényképezte le a szemetet.

Vádaskodásaiban odáig merészkedett, hogy az EszTP-t nemtörődömséggel és a barlangok elhanyagolásával vádolja és általánosít, mondván: a szigethegység barlangjai tele vannak szeméttel. Az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Parkban megközelítőleg 1500 barlang található, maga a park 76000 hektáron terül el, az igazgatóságnak pedig 20 alkalmazottja van, akik közül 14 fő dolgozik terepen. Az alkalmazottaink feladatainak sorában a barlangok karbantartása kis hányadot tesz ki. Bárki beláthatja, hogy lehetetlen volna ilyen nagyszámú barlangot felügyelni, ennek ellenére megtaláltuk a legjobb módszereket a barlangok rendben tartására. Nincs szemét a barlangokban. Ennek a természetvédelmi feladatnak az ellátásában szerepet kaptak az amatőr barlangászok, a hegyi- és barlangimentő szolgálatok, valamint a helybeli lakosok is. Egyes barlangokat, amelyek tudományos jelentőséggel bírnak, lezártunk. Jelenleg a Park összes barlangjából kevesebb, mint 1%-ában lehetséges szemét. Többségük kisebb jelentőségű és autóutak közelében található. Ezekben sajnos minden takarítási akciónk után újra felgyűl a szemét egyes embertársaink felelőtlen viselkedése miatt, amiért a Park igazgatósága nem vonható felelősségre. Jelenleg mi vagyunk az egyetlen intézmény, amely a szigethegység barlangjainak tisztántartását végzi. Annak ellenére, hogy ez hivatalosan nem szerepel a feladatkörünkben, mi ezt morális kötelességünknek tartjuk. Minket alaptalanul, de jól megfontolt önérdekből vádol a klubelnök.

A barlangok védelmére és népszerüsítésére az EszTP igazgatósága a következő tevékenységeket végzi:
- Szakemberek segítségével időszakosan felmérjük a denevér populációkat, és ismertető előadásokat tartunk. Itt emelném ki a Romániai Denevérek Védelméért Egyesület éves találkozóit, amelyeket parkunk biológusa szervez. Felméréseink alapján a Jonel kapuja barlangban élő kolóniákat semmilyen külső hatás nem zavarta, ami a számuk lecsökkenéséhez vagy kipusztulásukhoz vezetett volna, sőt, a barlangászok többéves tapasztalata szerint ebben a barlangban soha nem volt látható néhány tucat példánynál több, szemben Ciubotărescu úr állításaival, aki szerint jelentősen megnőtt a közelmúltban a létszámuk. Amennyiben korábban csökkenés volt tapasztalható, annak kizárólag Ciubotărescu úr illegális tevékenysége lehet az oka.

- A denevérek védelme egyik legfontosabb feladata az EszTP vezetőségének, épp ezért jelentős befektetéssel bonyolult műszereket szereztünk be a megfigyelésükre, betaníttattuk egyik munkatársunkat erre a feladatra és jelenleg komoly adatbázissal rendelkezünk az állatfaj megfigyeléséből származó aktuális adatokkal.

- Egyes barlangok esetében Romániában elsőként olyan intézkedéseket vezettünk be, amelyek a barlanglátogatás lehetősége mellett a természetvédelmet és az állagmegőrzést is szavatolják. Szerződéseket kötöttünk és kötünk a helyi közintézményekkel a minőségi barlangvezetés biztosítása érdekében, többek között a Medvebarlanggal, a Szkerisórai jégbarlanggal és a Vértop-i jégbarlanggal kapcsolatban. Az a célunk, hogy ezen látványosságok értékesítése többé ne vessen fel kételyeket és a legjobb körülményeket biztosíthassuk a látogatóknak. Az első lépéseket ebből a szempontból a Szkerisóra-i jégbarlang esetében tettük meg.
- Ugyanígy fontosnak tartjuk, hogy a látványosságok értékesítéséből befolyó összegek a helyi közösségeknél maradjanak egyrészt a munkahely teremtés révén - a helybeliek alkalmazásával, másrészt adók és illetékek formájában. Azon barlangok esetében, amelyeket ezek a közösségek üzemeltetnek, a belépődíj teljes összege őket illetné. Évente önkéntes szemétgyűjtő akciókat szervezünk, amelyekbe elsősorban a helyi közösségek fiataljai vesznek részt, amiért ezúton is köszönetet mondunk nekik.

Szoros kapcsolatban állunk a Kolozsvári Emil Racoviţă Barlangászati Intézettel, melynek igazgatója parkunk tudományos tanácsának is tagja. Partneri kapcsolatban állunk a Román Barlangász Szövetséggel, akikkel közösen a szakterületet érintő jogszabályok alakításában is részt veszünk.

Tettei révén Ciubotărescu Christian felháborodást váltott ki Felsőgirda lakóiból és a parlk látogatóiból egyaránt, hiszen épp a 2008-as turisztikai szezon kezdetén távolította el illegálisan a Jonel kapuja barlangból a létrákat, hidakat és kapaszkodókat, megnehezítve a látogatók dolgát, egyes helyekre lehetetlenné téve a bejutást.

A Fehér Megyei Tanács 2008/07.08/8978-as számú közleményében megállapította, hogy nem ért egyet Ciubotărescu Christian módszereivel és a Jonel kapuja barlangban folytatott tevékenységével.

A Nemzeti Környezetvédelmi Hatóság Fehér Megyei felügyelősége ez év júniusában jegyzőkönyvbe vette Ciubotărescu úr által elkövetett törvénysértéseket, és megtiltotta bármilyen tevékenység folytatását a számára az Erdélyi-szigethegység barlangjaiban, a Park igazgatóságának engedélye nélkül.

A Román Barlangászati Szövetség, amelyet többször idéz sajtóközleményeiben, tudomást szerzett Ciubotărescu úr kijelentéseiről. A szövetség felháborodását fejezte ki Ciubotărescu úr tevékenységével kapcsolatban, tetteit törvénytelennek tartja, és nem ért egyet az általa beadott fellebbezéssel.

A Román Barlangász Szövetség, amely egyben az amatőr barlangász klubok ernyőszervezete is, félrevezetésnek tartja Ciubotărescu Christian azon állításait, melyek szerint a barlangászok egyöntetűen szemben állnak az EszTP igazgatóságával.

A közintézmények és a helyi közösségek tagjai írásbeli tiltakozást szándékoznak benyújtani Ciubotărescu úr ellen, amiért az egész Aranyos völgyét rossz színben tünteti fel, hiszen ez a térség lakosainak a tisztaság megőrzése és a turizmus fellendítése érdekében tett erőfeszítéseit kérdőjelezi meg.

A Ciubotărescu Christian úrnak a vidék lakói és az EszTP igazgatósága ellen indított alaptalan támadásai miatt azt fontolgatjuk, hogy törvény előtt veszünk elégtételt a lejárató kampányban elszenvedett morális veszteségért.
Alin Moş
Az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park igazgatóságának vezetője