A szkerisórai lehet a világ legnagyobb jégbarlangja

Beküldve: .

A szkerisórai jégbarlang Fehér megye és az Erdélyi-szigethegység egyik legjelentősebb turisztikai célpontja. Ezt a barlangot folyamatosan tanulmányozzák az Emil Racovita Barlangkutató Intézet kolozsvári kirendeltségének munkatársai. A világ első barlangászati intézetét, 1920-ban alapította Emil Racovita román természettudós. A legfrisebb kutatások szerint a világ legnagyobb összefüggő földalatti jégrétegét rejtheti a szkerisórai katlan.

Ghetar2

- Az egyik tanulmány célja, hogy feltérképezze a klimatikus változásokat 2000 évre visszamenőleg (a hőmérséklet, a csapadék és a növényzet változásait) a szkerisórai jégbarlangban lévő jégtömb vizsgálatával - magyarázta Aurel Persoiu geológus, a barlangkutató intézet volt kutatója, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokbeli University of South Florida egyetem doktorandusa.
2007-ben egy speciális radar (Ground Penetrating Radar ) segítségével már végeztek méréseket, amikoris feltérképezték a jégtömb szerkezetét és vastagságát.
- A legfrisebb mérések szerint a jégtömb 11m és 36 m közötti vastagságú, ennek alapján az összefüggő jég térfogata meghaladhatja a 112000 köbmétert - mondta Dr Bogdan Onac, a Barlangkutató Intézet kolozsvári kirendeltségének igazgatója.
Az aktuális adatok alapján tehát a Szkerisórai jégbarlang (Felsőgirda község, Fehér megye) jégtömbjének nagysága meghaladhatja a Szlovákiában található Dobsinska barlang jégtömbjének nagyságát, amelyet 107000 és 112000 köbméter közöttire becsültek, és jelen pillanatban ezt tartják a világ legnagyobb föld alatti jégtömbjének.
A felmérések eredményeit akkor fogják nyilvánosságra hozni, miután elvégeztek még jó néhány számítást és elkészítik a jégtömb 3 dimenziós kivetíthető ábráját is.

A Sfinx Blangászklub elnöke
Dr. Ciubotarescu Cristian


GhetarScanareGheata9



A Szkerisórai jégbarlang története

Az első feljegyzéseket a szkerisórai Jégbarlangról, mint turisztikai látványosságról A.Szirtfi (1847) és J. Vass (1857) készítették. Ezek a feljegyzések megemlítik, hogy a jégbarlangba levezető kürtőt kiépítették falépcsőkkel, ami bizonyítja, hogy a Mócok már akkor ismerték a barlangot és használták az itt lévő jeget és vizet ezen az igen aszályos vidéken nagyon sok idővel az első látogatók megérkezése előtt.
Az első tudományos feljegyzéseket a szkerisórai jégbarlangról Karl Peters (1861) geológus tette közzé.
A jégbarlang első térképét egy földrajztudós, Adolf Schmidl (1863) készítette és publikálta.
A barlangról készült első monográfiát 1927-ben Emil Racovita publikálta, aki 1907-ben megalkotta a bioszpeológiát, mint külön tudományágat a (barlangban élő állatok tanulmányozásával foglalkozó tudományág) és ő az a román tudós, aki 1920 -ban létrehozta a világ első barlangkutató intézetét Kolozsváron.
Az Szkerisórai Jégbarlang az első barlang romániában, amit védettnek nyílvánítanak 1938-ban. 1947-ben az M. Pop által vezetett expedíció felfedez 2 új járatot, amelyek jelenleg is tudományos kutatás alatt álló rezervátumok.
Ezután két nagy időszak következik, melyben a kolozsvári Emil Racovita Barlangkutató Intézet munkatársai tanulmányozzák a barlangot: az első 1963 - 1968 között, a második pedig 1983 és 1992 között, mely kutatásokat olyan tudósok nevei fémjelzik, mint: M. Şerban, I. Viehmann, T. Rusu, Gh. Racoviţă, V. Crăciun, E. Silvestru, B. Onac.
2001-ben a felsőgirdai Sfinx Barlangászklub új járatokat fedez fel a barlangban és bevezeti az elektromos világítást a barlang „templom" termébe, hogy a turisták is gyönyörködhessenek a látványban.

A Szkerisórai jégbarlang leírása

A barlangnak 3 bejárata van és 1165 méter magasan fekszik a tengerszinthez képest. Hossza meghaladja a 700 métert és 105 méteres szintkülönbséget. A turisták által bejárható részei: egy függóleges zsombollyal kezdődik, melynek mélysége 50 méter, és az átmérője is megvan szintén 50 méter, ma már fémből készült lépcsőkön lehet itt lemenni.
Amint leértünk a barlang szájához, a Nagyteremben találjuk magunkat, melynek talapzatát egy több mint 100000 köbméteres jébtömb alkotja. Legvastagabb része 36 méter, melynek rétegei az alapoktók indulva 2000 és 3500 év közöttiek. A turisták számára ezen a jégtömbön fából készült palló vezet át, melyet nemrégiben felújítottak. A Nagyterem Észak-Nyugati irányából, a Templom terem kilátójáról lehet megcsodálni a reflektorok fényében fürdő több mint száz jég-sztalagmitot és -sztalaktitot.
A Nagyteremben, a Jégtömb és a mészkőfal között függőleges nyílások láthatók, valamint a Kis és a Nagy rezervátum is itt van, melyeknek látogatása a Barlangkutató Intézet engedélyéhez kötött és csakis tudományos kutatások céljára adják meg.
A barlangban denevérek élnek, valamint 2-3 mm-es bogarak, melyek tudományos elnevezése: Pholeuon prozerpinae glaciale", a Nagyrezervátum üledékéből előkerült a kecske ősének egy csontváza, amit Rupicapra-nak neveznek.

További fotók a jégbarlangról:

Ghetar3

GhetarScanareGheata4

GhetarScanareGheata7

GhetarScanareGheata5

GhetarScanareGheata