A Rekiceli vízesés és kevésbé ismert környéke

Beküldve: .

Kincses László túrabeszámolója

vigyazo1

rekicelivizesesLegutóbbi túránk alkalmával a Rekiceli-vízesés környékét jártuk be. Megközelítése a Pádison tartózkodóknak rendkívül egyszerű. Egy kis zötykölődéssel átautókázhatnak IC Ponoron és a Prislop-hágón keresztül Havasrekettyéig kb. egy óra alatt.
A vízesés tövéig szintén el lehet jutni autóval. Mi Bánffyhunyad felől mentünk, a festői kalotaszegi tájban gyönyörködve. Maga a vízesés a környék egyik legszebb látványossága (és az Erdélyi-szigethegység hozamában legnagyobb vízesése), ezért rengetegen keresik fel nap, mint nap.
Egy kerítéssel körbezárt területen található a vízesés, ahol egy kis esőbeálló faház is található. A környék meredekebb helyei a turisták számára korlátozva lettek egy sajnálatos halálos kimenetelű baleset miatt. Mi összeismerkedtünk a kirendelt hegyimentőkkel, akik végigvezettek bennünket a nehezebb terepeken és elmondták a baleset körülményeit is: Egy helyi fiatalember többszöri figyelmeztetés ellenére is kimerészkedett az egyik csúszós kilátópontra és a májusi fagyos jéghideg vízből már nem tudták kimenekíteni.
Aki eddig a túracélpontig elér, általában megelégszik a megszerzett látvány örömével és néhány fotó elkészülte után nyugtázva a napot, be is fejezi a kirándulást, nem is sejtve, hogy a szebbnél szebb látnivalók itt vannak karnyújtásnyira. Felmászhatunk a Sas-bércre a vízesés mellett, vagy tovább haladhatunk autóval még mintegy három kilométert egy csodálatos völgyig a "patak" mentén.
A patakot azért tettem idézőjelbe, mert a tapasztalt pádisi túrázók már tudják, hogy karsztvidéken a patak hol van, hol nincs, vagyis van, csak valahol a hegy belsejében.

Egy tisztáshoz kiérve célszerű leparkolni, idáig még el szoktak jönni a hétvégi túrázók is egy kis piknikre. Kissé körbepásztázva tekintetünkkel a környéket felfedezhetjük a terület fölé magasodó Fehér-köveket. No ez az a terület, amelyet már sokan elhanyagolnak, pedig megéri a fáradozást a megmászása. Turista út közvetlen nincs, de a terep eléggé szellős, átlátható, így toronyiránt célba vehetjük a kilátópontokat. Ha nem akarunk függőleges sziklafalakon mászni biztosítás nélkül / mi így tettük/, akkor megkerülve a sziklákat egy barátságosabb, mintegy 60 fokos emelkedőn is elérhetjük azokat.
A fáradozás mindenféleképp megéri, hiszen a csúcsról fergeteges panoráma tárul elénk a 250 m-re alattunk elterülő völgyre, valamint a közeli és távolabbi hegycsúcsokra. Aki már jártas a szigethegységben az beazonosíthatja A Nagy-Bihart, Bocsászát, Sik-havast, Vigyázót stb. stb.
Tovább haladva a fél méter széles sziklagerincen egy km. után elérünk a Vigyázó lábához. Itt toljuk vissza a nyelvünket a torkunkig és ugorjunk neki a Vigyázó gerincének. 250 méter szintet kell leküzdeni, de azt igen meredek füves terepen. A látvány fentről ismételten lenyűgöző, ha levegőhöz jutunk, akkor ismét göngyölítsük fel a nyelvünket a derekunktól és töltsünk el egy fél órát fent bámészkodással, fényképezéssel, majd becélozva az autónkat induljunk el toronyiránt lefelé.
Lefelé jövet is sok látványosságban lesz még részünk, ezért is nem értem, hogy sokan miért hanyagolják ezt a környéket.

Visszafelé autózva megállhatunk még egy kis gátnál, amit most falaznak a munkások. Itt feltölthetjük a kulacsainkat friss forrásvízzel és málnázhatunk, áfonyázhatunk vagy szedrezhetünk a helyi biotermékekből. Egy kanyarban fentről is megcsodálhatjuk a vízesést, majd tovább ereszkedünk Havasrekettyéig. Aki a Király-hágó felől érkezett, annak célszerű nem Bánffyhunyad felé, hanem Scrind Frasinetnél a Sebes-patak völgyébe térni, itt is akad még látnivaló pl. egy kisebb víztározó vagy a Sebesvár.

Jó utat mindenkinek!