Mentési gyakorlatok a Szigethegységben

Beküldve: .

ciubosalva002

2010 június 19-én a Humpleu barlangban (Szkerisóra és Felsőgirda községek közelében) életmentő gyakorlatot tartottak az érintett megyék barlangi mentőszolgálatai.
A gyakorlatot a kolozsvári barlangi mentők szervezték a kolozsvári Sürgősségi ellátások Felügyelőségével közösen. (Inspectoratul pentru Situatii de Urgenta Cluj ). Vári László, a kolozsvári barlangi mentőszolgálat technikai vezetője irányította a gyakorlatot kettéosztva a csapatot, és így két lehetséges baleseti típust is szimuláltak.

Az első csapat azt a szimulációs gyakorlatot kapta, hogy egy csapat barlangász a föld alatt rekedt a vízszint hitelen megnövekedése miatt, ami elönti azt a galériát, amiben tartózkodnak. A SEF modern felszereléseinek köszönhetően sikeresen ki tudták üríteni az elárasztott termet, amiben a barlangászok tartózkodtak, így azok sikeresen ki tudtak jönni a felszínre.
A második csapat szimulációs gyakorlatának a témája az volt, hogy egy barlangász beesik egy mélyedésbe és végtagtörést szenved. Így ők hordágyra fektették a sérült barlangászt, rögzítették a törött végtagot és a felszínre hozták a sérültet.
Tudor Marin, a Romániai Barlangi Mentők országos szövetségének technikai igazgatója elmondta, hogy az akcióban 80 barlangász vett részt és ezzel ez lett a legnagyobb ilyen jellegű gyakorlat Romániában.
Dr. Ciubotarescu Christian orvos és barlangász, aki szintén részt vett az akcióban, elmondta, hogy a barlangokban a ficamokon, töréseken kívül még a kihűlés veszélye is fenyegeti az ottrekedteket, hiszen egy barlangban az átlag hőmérséklet körülbelül 6 C fok. Hosszú távon ez a test hőmérsékletének csökkenéséhez vezet, és amennyiben ez 36 fok C alá esik, eszméletvesztést és súlyosabb esetben halált is okozhat.
Éppen ezért az orvosi mentőosztag (11 orvos és asszisztens) miután rögzítette a törött végtagot, ellátta a sebet, betakarta és a hordágyhoz rögzítette a barlangászlányt, aki a sebesült szerepét játszotta, nekilátott egy „meleg pont" - egyfajta fűtött sátor létrehozásához. Erre azért van szükség, hogy amíg megszervezik és elkezdik a sérült barlangász felszínre szállítását, addig az ne veszítsen a testhőmérsékletéből.
Barlangi balesetek esetében a mentőosztagok olyan emberekből állnak, akik képesek közlekedni a barlangokban, azaz rendelkeznek barlangi mentős képesítéssel.
Hogy a valóságos mentési akciókban is sikeresen részt tudjanak venni, a Román Barlangi Mentőszolgálat különböző gyakorlatokat rendez a tagjainak - mint amilyen ez is volt - ahol valóságos baleseteket szimulálva megtanulják a mentés folyamatait.
A Humpleu barlangban rendezett mentési gyakorlatban több mint 80 barlangi mentős vett részt, a romániai klubok nagy része képviseltette magát , akár csak az Erdélyi-szigethegység barlangi mentői is, akik közül 11-en orvosok és asszisztensek is. A fehér megyei barlangi mentőket Dr. Christian Ciubotarescu képviselte, aki orvos és barlangász Felsőgirda községben.

Pásztai Tünde

 

ciubosalva004

ciubosalva003

ciubosalva000

 

 

A Humpleu barlang adatai:

Amint Dr. Ovidiu Pop úr, a kolozsvári Politehnika Barlangász Egyesületből elmondta, a Humpleu barlangban vannak a legnagyobb földalatti termek Romániában: pl. a Gigászok terme, amely 530 m hosszú és 111 m széles.
Ebben a barlangban Dr. Bogdan Onac professzor, a kolozsvári Emil Racovita barlangkutató intézet igazgatója tanulmányozta és leírta a szkalenoedrikus kalcit megakristályokat ( a legnagyobbak a földalatti világból itt találhatók), amelyek hossza eléri a 80 centimétert és súlya meghaladja a 30 kg-ot, (Onac , 1992)
A barlangból kb. 30 km már fel van térképezve és kb 40 km feltérképezése van folyamatban, hosszúsága hamarosan meghaladhatja a Szelek barlangjának a hosszát, amely jelen pillanatban a maga 45 kilométerével Románia leghosszabb barlangja.

Dr Ciubotarescu Christian
A Sfinx Barlangászklub elnöke