Krókusznézőben a Szigethegységben

Beküldve: .

A húsvétkor leesett rendkívüli mennyiségű hó miatt visszatérő tél egy hónappal eltolta a Bihari hegyek tavaszi krókusz virágzását. Emiatt több csapat is az elmúlt hétvégére halasztotta krókusz-túráját, így Békéscsaba és környéke nyolc busznyi, közel 350 túratársunk által képviselte magát a múlt hétvégén az Erdélyi-szigethegységben. Ezzel egy igazi zarándoklattá vált a Krókusznéző bihari túranap.
 
krokusz2015010

Csapatunk a "MOZDULJ MEG" csoporttal és dobozi, gyulai, szegedi, valamint budapesti túratársakkal kiegészülve érkezett  meg Biharfüredre.
Szikrázó napsütésben indultunk útnak a Iadolina hotel parkolójából a kultikussá vált Csodaforráshoz. Mint ha hanyag kezek hintették volna el az apró hagymácskákat, az út menti füves területeken elszórtan növő Krókusz tövek a lila virágaik mosolyával kísértek bennünket.
A forrásnál készített kötelező fotók után a Ló-havas, és a Bocsásza felé is vezető ösvényen indultunk felfelé. Gyors időutazással már az út elején visszaugrottunk a tél végi hónapok világába, hiszen a naptól védett erdők mélyén, de az út szélén is hóval borított táj fogadott bennünket. A havas területek felfelé haladva már a teljes útszélességben uralták az ösvényünket, helyenként akár térdig érő hórétegekkel jelezve, hogy itt az április vége még nem a tavasz. Sokaknak megnehezítették az egyébként is meredek úton való haladást, a helyenként megolvadt, majd ismét jegesre fagyott szakaszok.
Egy elágazásnál dél-kelet felé véve az irányt hamarosan egy nagy, lila színben pompázó rétre értünk, mely túránk első állomása a Culmeu Muncelu 1378 m-es magaslatát körbeölelő remek kilátóhely.

Döbbenetes látvány fogadja itt az utazót. Amíg a szem ellát minden fele a lilába öltözött legelők veszik körül az embert. Nem más ez mint a Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus vagy Crocus vernus) szőnyeg szerű rétje, mely ilyenkor hóolvadás után az egész Bihar kabátjaként borítja be a hegyi legelőket, de az erdők naposabb ösvényeit, tisztásait is.
Lenyűgözve, áhítattal töltöttük fel lelkünket a látvánnyal, már-már megfeledkezve a távolban hósapkában őrt álló Bocsásza kettős púpjának nem kevésbé tetszetős képéről.
Hosszan időztünk a krókusz mezőn míg észre nem vettük a Bocsásza északi feléről érkező fekete felhőket, melyek távoli esőfüggönnyel jelezték, hogy ideje indulnunk következő állomásunk a Papok-feredője (Baia Popii) felé. A havas- jeges szekérút egy fenyőerdőn vezetett át bennünket a szomszédos rétekre, mely nem csak egy újabb csodás krókusz-mező, de egyben egy fontos csomópont is, hiszen itt találkozik a Biharfüredről érkező és a Mező-havason át a Padis felé tovább haladó piros sáv jelzés, a Vartop hágóhoz vezető kék sáv jelzés, az Oncsásza rétre igyekvő kék kereszt jelzés, valamint az előző heti célpontunkhoz a Nagy-Phaeton vízeséshez vezető kék háromszöggel jelzett út, vagy a sárga kereszttel jelzett Kuszturán át haladó ösvény és a Ló-havas felé kalauzoló sárga kör jelzésű szekérút is, mely utóbbin magunk is ide érkezhettünk.

A Papok-feredőjére érve ismét lilába öltözött legelőket találtunk egy újabb csodás háttérrel, a szintén hóba burkolódzott Mező-havassal (1627 m). Megpihenve egy esztena romjain, itt fogyasztottuk el ebédünket a csodás táj ölelésében.
 
Kocziha Attila
Bihari Túrák Egyesület