Köszönet a bihari hegyimentőknek

Írta: Szurovy Csaba (Nyíregyháza) Beküldve: .

Olvasói levélSzeretném leírni a történetemet és pozitív tapasztalataimat a Bihari hegyimentőkkel kapcsolatban.

Vasárnap (2016.06.12-én) a Glavoj rétről indultunk a Csodavár felé. Kicsit esős időben indultunk el, de nem gondoltuk, hogy ez mekkora gondot fog okozni. Minden gond nélkül eljutottunk a kilátókhoz, de ott az esős idő miatt annyira csúszós lett az út, hogy a feleségem megcsúszott a kijelölt túraútvonalon, és eltörte a bokáját.

A mentésről készült felvételet a Bihar Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat bocsátotta a rendelkezésünkreMivel még kb.: 1,5 km volt hátra az útból esélyünk sem volt hogy saját erőnkből visszajussunk az autónkhoz. Szerencsére volt nálunk telefon és tudtuk hívni a 112 –őt. A hívásunkat átadták egy magyarul tudó diszpécsernek így el tudtuk magyarázni, hogy mi történt velünk, és hogy hol tartózkodunk.

A telefonszámunk megadása után pár perccel Biharfüredről hívott fel egy hegyimentő, aki pontosabban felvette a tartózkodási helyünket, és továbbította a Glavoj réten dolgozó hegyimentőknek. A Glavoj rétről 30 perc alatt felértek hozzánk, és olyan összehangolt és gyors tempóban látták el a feleségem, amilyet én eddig még nem láttam.

A legmeglepőbb az volt számomra, hogy annyira törődtek vele, hogy mindent aprólékosan elmagyaráztak, és annyira odafigyeltek rá mintha a saját társuk lett volna. Persze mivel mi nem értettük amit mondanak, ezért jött velük egy hölgy aki tolmácsként is segített nekünk. Nagyon ügyesen rögzítették a feleségem bokáját, hordágyra rakták és elindultak vele lefelé a hegyről. Nagyon rövid idő alatt lejutottunk és már a Glavoj réten várt minket a mentőautó. Nem tudom szavakkal igazán kifejezni azt a jó érzést, hogy a hegyimentők által nyújtott segítség milyen sokat jelent a számunkra. Eddig is tiszteltem Őket a munkájukért, de így hogy a saját bőrömön is megtapasztaltam, hogy milyen kiszolgáltatottak vagyunk nélkülük így még jobban felértékelődik a munkájuk. Ezért most így írásban is szeretném kifejezni a köszönetemet, azért amit értünk tettek. Sajnos nem tudom név szerint megemlíteni Őket, akik ott voltak a hegyen, de szeretném ha tudnák hogy mindig jó érzéssel fogok rájuk gondolni, mindazért ami tettek és ahogyan tették!

Köszönöm a segítségét annak a biharfüredi hegyimentőnek is, aki először felhívott a helyszín pontosítása miatt, és aztán később egy fél óra múlva újra rákérdezett arra, hogy megérkezett-e már a segítség.

Köszönettel és Tisztelettel:
Szurovy Csaba (Nyíregyháza)


Kedves Hegyimentő Csapat!

A férjem után én is köszönetet szeretnék mondani nektek, amiért június 12.-én a törött bokámmal lecipeltetek a Csodavár tetejéről. Nagyon szépen köszönöm a gyors mentést, az erőt, a biztonság érzetet és a jókedvet, ami áradt belőletek. Sosem fogom elfelejteni! És köszönöm a folyamatos, aprólékos tolmácsolást és a megnyugtató magyar szavakat! Nem tudom nálatok mi a szokás, de Magyarországon a mentősök, speciális mentősök és az egészségügyi dolgozók ismeretlenül is egy óriási család tagjai. Ismeretlenül is segítünk egymásnak mindenki a maga területén.

Engedjétek meg hogy, én is így gondoljak rátok. Nyíregyházán dolgozom, a Jósa András Kórházban gyógytornász vagyok. Ha erre jár bárki is közületek és segítségre van szüksége, szóljon és ott leszek! Sose tudni mikor kell egy magyar, kardiológiában, neurológiában és pszichiátriában jártas gyógytornász. Az email címem: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. . Telefonszámom: 06204141527. Kalandos, izgalmas szép nyarat és sikeres mentéseket kívánok nektek!

Rácz Judit


A mentésről készült fotókat a Bihar Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat bocsátotta a rendelkezésünkre. (a szerk.)