A cél: a regionális turizmus kialakítása

Beküldve: .

Exkluzív interjú Szabó Ödönnel, a Megyei Önkormányzat Jogi és Határmenti Együttműködési Bizottságának elnökével
Szabó ÖdönBihar megye, mind természeti, mind gazdasági adottságait tekintve Románia leggazdagabb megyéi közt szerepel. A turisztikai és gazdasági potenciált mindeddig nem sikerült elég hatékonyan kihasználni, de mindez most változni látszik. A Megyei Önkormányzat Jogi és Határmenti Együttműködési Bizottságának elnökével, Szabó Ödönnel a közelmúltban elért eredményekről és a tervekről beszélgettünk.


- Bihar megye az utóbbi években látványos fejlődésnek indult. Melyek ma a legaktuálisabb fejlesztési kérdések megyei szinten és milyen beruházások vannak folyamatban?

- Többirányú fejlesztésről beszélhetünk. Egyrészt az infrastruktúra Romániában eléggé elmaradott volt az elmúlt 80 évben és nem történtek látványos fejlesztések, akár turisztikáról beszélünk, akár másfajta beruházásokról. Persze volt egy iparosítási tendencia a hetvenes évektől, de ez kizárólag a nagyvárosokra koncentrálódott és ott fejtette ki a hatását. Olyan adataink vannak a '90-es évekből, hogy a kistelepülések közül csak 2-3 rendelkezett kiépített vízhálózattal. Ma már elmondható, hogy a kistelepülések több mint 50%-ában van vezetékes ivóvíz. A szennyvíz-hálózat esetében rosszabbul állunk, hiszen a települések 70%-ának nincs kiépített szennyvíz-elvezető hálózata. Ezen a területen is tapasztalható, a vidék és a város infrastruktúrája közti irreális különbség. Tehát van mit bepótolni, de már eddig is jelentős eredményeket értünk el. Csak az elmúlt évben több mint 100 millió eurót kaptunk a víz- és szennyvíz-hálózat bővítésére. Ez a metropolisz-övezetre és a kistelepülésekre is vonatkozik, de valamennyi forrást összeadva ez a beruházás több mint 200 millió eurós fejlesztést jelent az elmúlt 4 éves ciklus alatt, amire büszkék vagyunk.

- Nagyvárad, mint megyeszékhely - ha csak az elmúlt évre gondolok - szintén sokat fejlődött. Gondolok itt a középületek restaurációjára vagy a sétáló-utca felújítására. 2008-ban melyek lesznek a prioritást élvező feladatok?
- Az egyik legfontosabb feladatunk a nagyváradi kulturális intézmények mindennapi problémáinak a megoldása. Elsősorban a székhelygondokra gondolok, hiszen Nagyváradon a visszaszolgáltatási folyamat révén a kulturális intézmények nagy része székhely nélkül maradt. Ilyen volt például a Megyei Könyvtár és a Megyei Múzeum, a Familia és a Várad folyóiratok szerkesztősége, valamint a Népi Alkotások Háza. Mára valamennyi intézménynek megtaláltuk a helyét, némelyiket már át is adtuk. Például tavaly sikerült átadni Románia nyugati részének a legszebb és legnagyobb könyvtárát, és most készül Románia legnagyobb múzeuma Nagyváradon. A Körösvidéki Múzeum átköltözik a Barokk Palotából az egykori hadapródiskola épületébe, ahol csak a kiállító-tér 1,5 hektárnyi lesz. A Nagyváradi Állami Színház épületét kívülről már felújítottuk, a belső renoválás most van folyamatban. Megkezdtük a vár rehabilitációját is, és a terveink szerint egy várszínházat hozunk létre a csonka bástyában. Egy kulturális központ terve is készen áll, ebben kapna helyet a Várad- és a Familia folyóirat, a Népi Alkotások Háza, valamint a Műemlékvédelmi Alapítványunk. Olyan kulturális központot szeretnénk létesíteni Nagyváradon, ami nemcsak a helyieket szolgálja ki európai színvonalon, hanem ide vonzza a környék, a régió lakosait - hiszen minden kulturális intézményünknek van magyar tagozata is. Itt jegyezném meg, hogy a Szigligeti Társulatnak több mint 100 bérletes nézője van a határon túlról, Berettyóújfaluból. És ez még csak a kezdet.

- Milyen infrastrukturális fejlesztéseket tervez a Megyei Tanács az Erdélyi-szigethegység Bihar megyéhez tartozó területein? Itt első sorban a hegyvidéki utak rendbetételére és a tömeges turizmus kiszolgálására gondolok.
Nagy Bihar- Elkészítettünk egy 25 millió eurós tervet a Pádisra vezet út és a megfelelő infrastruktúra fejlesztésére. Az összeget a Regionális Operatív Programtól várjuk. Ezt első számú prioritásként emelte ki a Bihar Megyei Önkormányzat a fejlesztési tervében és az elkövetkezendő 1-2 évben meg is fog valósulni. A kivitelezési terveink már készen állnak és az út tulajdonjogi viszonyai is rendeződtek. A pályázat sikeres elbírálása után minél hamarabb el szeretnénk kezdeni a munkálatokat. Az E79-es úttól egészen a Pádis tetőig mi készítenénk el az utat, innen egy másik terv szerint a Kolozs Megyei Önkormányzat építi majd tovább. Tehát ez az út átvezetne az Erdélyi Szigethegység szívén és mindkét irányból megközelíthetővé tenné a Pádisi karsztfennsíkot, hogy minél többen és minél könnyebben el tudjanak jutni erre a páratlan szépségű vidékre. Egy Saphard programból már korábban sikerült elnyernünk 1 millió eurót és a Pádis lábainál fekvő Boga völgyéig már most elkezdődött a felújítás.

- Bihar megyében két, viszonylag rövid, de felvonóval ellátott sípálya található. Tervezik-e ezek kibővítését átalakítását?
- A Vértop-i pálya egy hármas határ metszéspontjában található, Bihar-, Fehér- és Kolozs megye határán. Jelenleg van egy jogvitánk a Fehér megyei Önkormányzattal, mert a pálya most hozzájuk tartozik, pedig az utolsó hatályos mérések szerint, az 1968-as térképek alapján és a közigazgatási egységek felosztása értelmében a sípálya Bihar megye területén van. Vannak ott házak, amik a Fehér Megyei Önkormányzat engedélyével építettek fel. Nyílván nem az a célunk, hogy bárkinek kára származzon ebből a vitából, de a megyehatár kérdéseit tisztázni szeretnénk. Azért is fontos ez nekünk, mert készítettünk egy másik turisztikai pályázatot, aminek alapján a Vértop-i sípályát szeretnénk kibővíteni két ággal. Ez egy 10 millió eurós beruházás lenne és a területek kisajátítására szánt pénzt már átutaltuk a Diófási Önkormányzatnak. Uniós forrásból a hatástanulmányt és a kiviteli terveket is elkészítettük, illetve a helyi erdészeti hivatal engedélyével már megkezdődött a fák kivágása is. A pályázatot már benyújtottuk és várunk az elbírálására.

- Van arra esély, hogy a téli sportok kedvelői már a következő szezontól birtokba vegyék az új pályákat?
Vértop sípálya - Nagyon kellene bízom a román közigazgatási rendszerben ahhoz, hogy ki merjem jelenteni, hogy az év végére már használatba lehet adni az új pályákat. Ezt nem merem megígérni.

- Bihar megyében több kiépített és mégtöbb kiépítésre váró gyógyhatású fürdő illetve termál-forrás található. Nagyváradtól karnyújtásnyira van Románia legnagyobb termálkomplexuma a Félix-fürdő. A wellness- és fürdőszolgáltatások fejlesztése terén milyen elképzelései vannak a megyei önkormányzatnak?
- A Félix fürdővel kapcsolatban is az utakon és az infrastruktúrán szeretnénk javítani, itt is készült egy két millió eurós terv. Ehhez kapcsolódik, hogy különféle szempontok szerint elkészítettünk több, a megye sajátosságain alapuló turisztikai csomagot. A kultúra és vallás, a tájegységek, a gyógykezelés, a hagyományok, a természeti látványosságok és a gazdasági, üzleti kategóriák szerint csoportosítottuk a turisztikai csomagjainkat, de természetesen mindezek településekhez, régiókhoz is kapcsolódnak. Az Érmelléken a borturizmus és a faluturizmus az, amit érdemes fejleszteni, vizeses_a_bihar-hegysegbenSzalonta környékén egyértelműen a Cséffa környéki halastavakra szeretnénk koncentrálni, Rév mellett ott a révi Zichy barlang, sőt van egy rész a Körösön Sonkolyosnál, ahol raftingolni is lehet. Ezzel párhuzamosan ki szeretnénk építeni a regionális, helyi turizmusra alkalmas helyeket, mint például Feketeerdő, ahol a helyi önkormányzat saját erejéből csak az infrastruktúrán tud javítani, de ezáltal odavonzhat befektetőket is. Ezzel párhuzamosan a környezetvédőkkel próbálunk olyan projekteket készíteni, amivel bemutathatnánk a környék növény-világának ritkaságait. Ezek közül a legközismertebb a Félixen a tavirózsa, ami köré egy szabadtéri múzeumot, egy skanzent szeretnénk építeni, a tervek már itt is készülnek, a terület jogviszonyait másfél-, két év kemény küzdelem után talán most sikerül tisztázni. A fürdőkkel kapcsolatban: a Tenkei magántulajdonban van, Margittán és Nagyszalontán most épül modern gyógyfürdő. Az autópálya megjelenésével az Érmelléken lévő termálforrások értéke meg fog nőni. Több olyan termálforrás van, amit vagy elfojtottak annak idején, vagy nem megfelelő hatékonysággal használnak ki. Gondolok itt például a Paptamási, a Vámoslázi vagy a Hegyközszentmiklósi fürdőre, amik még nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Annak idején ezek a termálkutak úgy jelentek meg, hogy a Berettyó mentén lévő kőolaj-mező a széleit akarták meghatározni, de több helyen már nem kőolaj, hanem termálvíz tört fel a furatokból. A termál vizet annak idején a mezőgazdasági társulások, termelő szövetkezetek, a TSZ-ek saját céljaikra használták, esetleg kialakítottak ott a lakosságnak egy kisebb fürdőt, vagy egyáltalán nem hasznosították, lefojtották. Néhány fürdő ma egyházi tulajdonban van, de sajnos az egyházak nem rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, ami egy termál-strand beindításához és üzemeltetéséhez szükséges.

- Egyelőre a kulturális turizmus is kiaknázatlan lehetőségeket rejt...
- Több falumúzeum létrehozását is támogattuk. Például a Tenkei Ásványmúzeumot, ami egy helyi magyar ember 40 éves munkájának az eredménye, és a legszéleskörűbb kőzettani gyűjtemény egész Erdélyben. A református egyház egyik épületét újítottuk fel azért, hogy helyet biztosítsunk ennek kiskoh,_medve-barlanga csodálatos gyűjteménynek. Vannak még falumúzeumok Gálospetriben, Körtvélyesen, Érihályfalván is. Érsemjénben a Kazinczy-kúriát alakítottuk át múzeummá, Szalacson pedig most készül a falumúzeum, Székelyhídon, még a hatvanas években Nánási professzor úr alapított egy múzeumot, amit most a megyei önkormányzat érmelléki múzeummá szeretne fejleszteni, Réven pedig a fazekasságot bemutató múzeum készül Hasas Jánosnak köszönhetően. Apropó Rév. Kivilágítottuk a Révi Zichy Barlangot, így újra látogatható és megvettük a körülötte lévő 5 hektárnyi területet a menedékházzal együtt és azt is fel fogjuk újítani. Azt szeretnénk elérni, hogy a jövőben a megyei önkormányzat gondnoksága alatt várja majd a turistákat.

- Mi a titka ennek a lendületnek és mit jelent, hogy egy éve megnyíltak az Európai Unió határai Románia előtt?
Medve-barlang- Először is, 80 év után most először volt magyar választott vezetősége a megyének és mi ki tudtunk dolgozni egy olyan koncepciót, ami ezelőtt nem létezett. Úgy érzem, van mit megmutatni a megyében és Nagyváradon és ki lehet dolgozni egy olyan marketing- stratégiát regionális szinten, amivel bekerülhetünk az európai turisztikai célpontok közé. A regionális együttműködésben hatalmas lehetőségek vannak. Debrecennel és Békéscsabával összefogva egy határmenti együttműködés keretében olyan komplementáris turizmust tudunk kialakítani, amelyben a holland, német vagy angol turista három Hortobágyon töltött nap után eljön még három napra a Bihari hegyekbe vagy az érmelléki borospincék közé. Ilyen egyhetes, 8 vagy 10 napos csomagokat érdemes összeállítani, amit regionális szinten sokkal több tartalommal tudunk megtölteni, mintha csak kistérségben gondolkoznánk.
Pásztai András