Vadkemping, vendégház vagy panzió?

Beküldve: .

Tiponut TiborAzok számára, akik ezután terveznek kirándulást az Erdélyi-szigethegységbe ismét igyekszünk hasznos információkkal szolgálni. Lapunkban folyamatosan közöljük egy-egy térség szálláslehetőségeinek árait, infrastruktúrájának minőségét, az utak állapotát, hogy minél teljesebb képet kapjon uticéljáról az Erdélyi-szigethegységbe induló turista. Legfrissebb interjúnkban Tiponuţ Tibort a nagyváradi EKE vezetőjét, mint a térség szakértőjét faggattuk a külföldi turistákat is érintő trendekről, a felmerülő igényekről és az Erdélyi-szigethegység turizmusának aktuális kérdéseiről.
 

- Az elmúlt évekhez képest milyen arányban növekedett az Erdélyi-szigethegységbe érkező külföldi turisták száma?

- 2004-2005 körül rengeteg külföldi turista kezdett érkezni az Erdélyi-szigethegységbe és ezután a hirtelen növekedés után most már lassabban, de tovább növekszik a számuk. A növekedés oka az lehet, hogy akkoriban kezdtek eljutni külföldre a térséget népszerűsítő kiadványok, filmek. Véleményem szerint most nagy szükség lenne igazi kempingek iránt. Sokan kifejezetten a sátorozási lehetőséget keresik, Pádis környékén például egy-egy hétvégén hatalmas sátorvárosok épülnek. Bár sok helyen van lehetőség úgynevezett vadkempingezésre, nyugati színvonalú, fejlett infrastruktúrával ellátott kemping nagyon kevés van.
A korábban megépített kilátók siralmas állapotban vannak, bár ígéret van a felújításukra. Jelenleg az erdészet tulajdonában vannak, legutóbb ők is újították fel. A közelmúltban lehetőség nyílt arra, hogy pályázati pénzekből gyakorlatilag bármilyen turistaegyesület végezhetett felújítást. Például festhetett turistajelzéseket. Ennek az lett a következménye, hogy mindenki elkezdett össze-vissza útjelzéseket festeni és elképesztő káosz alakult ki. Mostanra - épp emiatt - annyira megszigorították a szabályokat, hogy ma már kizárólag a hegyimentők festhetnek fel útjelzéseket és jelölhetnek ki útvonalakat, nekik viszont nincs elég emberük erre a feladatra.
Az új erdészeti törvénnyel kapcsolatban elég sok rémhír terjed. Amennyiben az erdő tulajdonosa úgy dönt, akár ki is tilthatja a turistákat a területéről, még akkor is, ha azon jelzett út vezet át. Ugyanakkor a törvény megengedné, hogy a tulajdonos az erdő területén bárhol építkezzen. Ezzel viszont a zöldövezet csökkenne. Az erdészeti törvényben inkább azt kellene szabályozni, hogy ne lehessen bárhol quadokkal száguldozni az erdőkben. Ma már minden jelentősebb üdülőhelyen bárki bérelhet quadot, pedig ez a fajta szórakozás jelentősen károsítja a talajt.

- Mi a véleményed a térségben található szálláslehetőségekkel kapcsolatban?
- A falusi turizmus egyre fontosabb szerepet tölt be az Erdélyi-szigethegységben is. Két típusa van, az egyik a hagyományos falusi vendégfogadás, amelynek keretében vagy régi parasztházakat alakítanak át turisták fogadására alkalmas kulcsosházzá, vagy hozzáépítéssel alakítanak ki vendégszobákat. Ezek nagyon kulturált, kellemes és nagyon igényes vendéglátóhelyek. Ilyenek működnek nagyon régóta Kalotaszentkirályon, Kalotafelszegen, Tordaszentlászlón, Magyarfenesen vagy a szigethegység kicsit távolabbi szegletében Torockón. A belényesi medencében például Tárkányon, Fenesen szintén évek óta működik ez a fajta vendéglátás. Az áraik is elfogadhatóak, hiszen 3000 - 4000 forintért már félpanziós ellátást kínálnak. A másik változata a vendéglátásnak a leglátogatottabb üdülőhelyeken a több szobás, modern panziók kínálata. Ezekkel azonban vigyázni kell, alaposan meg kell nézni melyiket választjuk, mert sok esetben a szolgáltatás és az ár nem áll arányban a minőséggel. Rengeteg új és igényes panzió is épült az utóbbi időben és érdemes utánanézni az Interneten a kínálatuknak és az áraiknak. Itt említeném meg, hogy sok panzió román weblapján nem tüntetik fel az árat. Ezekkel a panziókkal nem árt az óvatosság, mert ezek általában horribilis összegeket kérnek. A vendégfogadáshoz szükséges infrastruktúra is egyre jobban kiépült. Jó példa erre Torockó, ahol az egész település a külföldi vendégek fogadására és kiszolgálására szerveződött. Nagyon divatos Kalotaszeg vidéke is, a téli szezonban pedig az Aranyos völgye, ahol rengeteg új panzió épült és az út minősége is kiváló. Ott egyetlen gond, hogy a jelenlegi sípálya már nem bírja kiszolgálni a rengeteg síelőt, de már készül az új pálya a régitől néhány száz méterre. A sátoros turistákat Pádis és Sonkolyos vonzza.
 

- Mire hívnád fel elsősorban az Erdélyi-szigethegységbe érkezők figyelmét?

- Még egyszer hangsúlyoznám, hogy jóelőre tájékozódjanak a szálláslehetőségek és az áraik felől, mert a kínálat óriási. A minimális feltételeket biztosító szálláshelyektől a négycsillagos hotelekig minden megtalálható a palettán. Mindenki válassza ki az igényeinek megfelelő szállást, hogy ne a helyszínen érje a meglepetés.
A másik fontos dolog, hogy a gyalogos turisták mindig a jelezett utakat használják, mert a rövidítéseket általában kikezdi az erózió. Mindenki mérje fel a fizikai állóképességét, mert az Erdélyi-szigethegységben nagyon nagyok a szintkülönbségek, hirtelen emelkedők vannak és aki nincs hozzászokva könnyen kifulladhat. Itt mások a dimenziók, mint Magyarországon. Sok 18-20 kilométeres turistautunk van, nagy szintkülönbségekkel, amiket éppen hogy teljesíteni lehet egy nap alatt. Ezért alaposan fontolja meg mindenki milyen útvonalat választ.
p.a.