LEADER akciócsoport Bihar megyében

Interjú Nagy Máté Andrással, a Bihar Megyei tanács Fejlesztési Igazgatóságának aligazgatójával

Az elmúlt években több uniós és helyi gazdaság- és turizmus-fejlesztési projekt indult el Bihar megyében is. A helyi források mellett a megyei fejlesztésekben is jelentős szerepet játszanak az Uniós támogatások.
A Romániában is bevezetésre kerülő LEADER akciócsoportok révén a pályázati pénzek, támogatások elosztásában az eddiginél jelentősen hatékonyabb rendszer alakulhat ki. Néhány éve körvonalazódik egy sikeres összefogás Bihar megye és a környező megyék szervezetei, vállalkozásai, állami intézményei között, de a LEADER akciócsoportok bevezetése sem megy zökkenőmentesen. A Bihar Megyei tanács Fejlesztési Igazgatóságának aligazgatója Nagy Máté András a felmerülő nehézségek ellenére bennük látja a térségfejlesztés legkomolyabb lehetőségeit.

- Hogyan indult el Romániában ez a kezdeményezés?
- 2006-ban a Román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a potenciális LEADER akciócsoportok szervezői számára egy 2x1 hetes képzést tartott Vatra Dornei-en. ahol belga és francia LEADER csoportok vezetői tartottak nekünk előadásokat. Az eredeti elképzelés szerint a LEADER akciócsoportok igen kis létszámú térséget fogtak egybe. A legtöbb romániai ilyen kezdeményezés 10 és 25 ezer fős kistérséget jelentett.
A képzésen próbáltak bennünket meggyőzni arról, hogy ez túl kicsi létszámú, próbálkozzunk nagyobbal. Ha egy megyében több ilyen kezdeményezés is van, fogjunk össze, érjük el a felső határát az igényelt lakossági létszámnak. Nem szívesen csináltuk, de végül mégis beadtuk a derekunkat. Itthon is - bár Bihar megyében három kezdeményezés is volt, eldöntöttük, hogy ebből a háromból kettő mindenképpen össze fog állni.
A képzésen azt mondták, hogy kiválasztanak 40 akciócsoportot, amelyek példaként fognak működni az első körben. Aztán 2009 októberében megjelent egy újabb kiírás, amin pályázni lehetett a LEADER akciócsoportok stratégiájának az elkészítésére. Ebben a pályázatban is részt vettünk, bihar megyei akciócsoportként.

Ennél a kiírásnál újra változtak a feltételek. Az szerepelt benne, hogy 10 ezer a minimális létszám és 150 ezer a maximális.... ez már egy meglévő struktúrára épült rá, a határ mentén lévő települések társulását jelentette, ami 17 önkormányzatot érint. Ebben benne volt 2 város is, Nagyszalonta és Székelyhíd. Ennek a kistérségnek a vezetője Bátori Géza borsi polgármester volt, de gyakorlatilag a programmal, a program koordinálásával és a pályázattal jómagam foglalkoztam. Az utolsó kiírásba egy olyan kikötést is beépítettek, hogy a városokban élő lakosok száma nem haladhatja meg a 25%-ot. Mi eljutottunk egy 80-90 ezer fős létszámhoz térségen belül, de ebben benne volt Szalonta és Székelyhíd is,. Ez a két város önmagában 30 ezer főt jelentett, tehát növelnünk kellett a a vidékiek létszámát... egy adott pillanatban már 34 önkormányzat vett részt az akciócsoportban - így az összlakosság létszáma megközelítette a mostani felső határt, elérte a 142 ezer főt.

- Az elmondottak alapján, nem volt egyszerű megfelelni az állandóan változó feltételeknek...
- Egy olyan kitétel is van az akciócsoportoknál, hogy összefüggő területen kell legyenek a résztvevő szereplők. Ezáltal igen vegyes akciócsoport alakult ki román és magyar önkormányzati vezetőkkel. Miután összeállt a 142 ezer fős akciócsoportunk és benyújtottuk a pályázatunkat, a pontozáson nagyon szép eredményt értünk el, mert az országos 111 pályázat közül a másodikok lettünk 98 ponttal a maximum 100 -ból.
Ezután jött a hidegzuhany. amikor 2009 végén egy újabb módosítás látott napvilágot, hogy az akciócsoportok a kiírásban a stratégiájukkal versenyeznek egymással... prioritást élvez az az akciócsoport, amelyben a lakosság létszáma 30 ezer és 75 ezer között van..... ez 5 pont mínuszt jelentett nekünk.... de mi optimisták vagyunk és reméljük, hogy benne leszünk azokban az akciócsoportokban, amelyeket első körben kiválasztanak, ez 2010 végén, 2011 elején meg fog történni.

- Mit jelentenek a kistérségeket illetően a megyehatárok? Kik lehetnek tagjai egy-egy LEADER akciócsoportnak?
- Csatlakozhatnak a szomszéd megyékben lévő települések is, csak az a feltétel, hogy szomszédosaknak kell lenni az akciócsoportokban lévő településekkel. Tehát a szomszédos megyékben lévő vállalkozók is bekapcsolódhatnak a programba, ha - például - társulnak a már a projektben lévő településekkel az önkormányzatuk révén. Például, ha valaki bihar megyei, de élesdi, az nem pályázhat, mert Élesd már nincs benne az akciócsoportunkban. Ráadásul egy település csak egy akciócsoportnak lehet a tagja. Ha az elbírálásnál Bukarestben kiderül, hogy fedés van a két akciócsoport között, akkor mind a kettő kiesik. Tehát erre nagyon oda kell figyelni már a megalakuláskor, hogy ne legyenek fedések az akciócsoportok között. Ha egy polgármester elkötelezi magát itt is, ott is, gondolja, hogy egyszerre két vasat is tart a tűzben, akkor két szék között a pad alá esnek az akciócsoportok.
Érdekes, hogy több olyan megye is van, amelyik be sem szállt ebbe a versenybe, például Arad megye... egyetlenegy kezdeményezést nem tett le ebben a körben.
Prioritást jelent a végső kiválasztáskor, ha a kisebbségek képviselői is benne vannak az akciócsoportban, ifjúsági szervezet van benne, vannak olyan szervezetek, ahol női vezetők is vannak. Én bízom benne, hogy sikerült egy nyerő összeállítást összehoznunk egy nyerő projekttel.

- Mi a következő lépés?
- Augusztus végén jár le az az időszak, amit a stratégiák elkészítésére kapnak a kezdeményezők, és ennek van egy elszámolási periódusa, tehát valamikor ősszel fogják meghirdetni a végső kiválasztási fordulót, amikor már a stratégiákkal versenyeznek ezek az akciócsoportok. Ezen dolgozunk pillanatnyilag. Elkezdtük a kistérségek felmérését illetve a stratégiai terven dolgozunk, illetve már 9 olyan műhelymunkán vagyunk túl, amit a kistérségben tartottunk a potenciális partnereknél, amin összegyűjtésre került a partnerségben szereplő személyek szervezetek ötleteinek a tára. Nagyon szeretném, hogy az akciócsoport nem vesztené el azt a jellegét, amiért létrehozták, hogy a civilek kezében legyen a döntés nagyobb része.
Most egy lapra tettünk fel mindent, én úgy érzem, hogy a pályázatunk meg van alapozva és szeretnénk sikeresek lenni.

Pásztai András