Szálláshelyek az Erdélyi-szigethegységben
fototar
terkepek

Menteni embert, természetet

Beküldve: .

- Beszélgetés Pintér Istvánnal a bihar megyei hegyimentők elnökével -
Pintér IstvánA Nagyváradi székhelyű Bihar Megyei Hegyi- és Barlangi- Mentőszolgálat elnöke Pintér István, már több évtizede járja a Bihar-hegység szirtjeit-völgyeit. Megütközve írom le e hosszú időt, hiszen valamikor a „több évtized" kezdetén egyszer együtt indultunk a Retyezát csúcsai felé. Ő azóta is az ezer méteres havasalji gerinceken maradt... Télen síléccel a Rozsda szakadék körül vagy az Aranyos-völgyi sípályán találkozhatunk Istvánnal, nyáron túrát vezet a Bohogyő alatt vagy épp életet ment az Erdélyi-szigethegység valamelyik szurdokvölgyének mélyén.

- Mióta működik hivatalosan a Bihar Megyei Hegyi- és Barlangi- Mentőszolgálat és melyek a feladatkörei?

- Bihar megyében az első Hegyimentő csapatot Stei (Vaskohsziklás) városában, 1982-ben hozta létre, a helyi Néptanács a 190/1969-es számú Miniszter Tanácsi Határozat alapján, Mátyási Sándor kezdeményezése nyomán. 1987-ben a Nagyvárad Városi Néptanács megalakította a Nagyváradi alakulatot, egy Élesdi alegységgel, ugyanazon Miniszteri Határozat alapján (190/1969). Mindkét csapatot az egyre növekvő turistaszámra való tekintettel alakították meg és mivel egyre inkább elterjedőben volt az alpinizmus, valamint a 12.jpgfeltáró- és sport barlangászat. Mindezek folyamatosan gerjesztették az egyre gyakoribb hegyi turista baleseteket. 1990 után, a Romániában történt társadalmi-politikai változások nyomán, ezek az alakulatok is megszűntek vagy érdemben hatástalanokká váltak. Közben megnyíltak a határok, így könnyebben lehetett hozzájutni technikai felszerelésekhez illetve megjelentek a piacon új cégek, amelyek ajánlataiban már szerepeltek hegyi turista utak is. Ezáltal robbanásszerűen megnőtt a hegyi sportokat és turizmust gyakorlók száma és ennek egyenes következményeként a tipikus balesetek is, egyre nagyobb gyakorisággal és súlyossággal. 1995 júniusában, létrejött Nagyváradon a "CRSE Apuseni" Hegyimentő alakulat, mint a "Nyugati Hegység Ökológiai Felügyelő Központ" egy főosztálya, néhány volt váradi hegyimentő kezdeményezésére, akikhez csatlakoztak több Nagyváradi alpinista és barlangász klub tagjai is. 1997-ben, 8 hónapnyi kampányolás után - amivel sikerült meggyőzni a közvéleményt és főleg a helyi hatóságokat - Bihar Megye Tanácsa megalakítja a Bihari Hegyimentő Közszolgálatot, átvéve azt az Ökológiai Felügyelő Központtól. A Bihari Hegyimentő Szolgálat nem jogi személy, mivel szerves része a Megyei Tanács Gazdasági Igazgatóságának. Három alosztálya van: a külszíni mentés, a barlangi mentés és a vízi mentés. 2002 áprilisában megalakult a Bihari Hegyi mentők Egyesülete. Alapító tagjait és alapembereit a Bihari Hegyimentő Közszolgálat Nagyváradi alakulatának volt és jelenlegi tagjai képezik. 2004-ben - mivel az Egyesület többször is bizonyította hogy érdemben részt tud venni mentési illetve keresési akciókban - felkérték, hogy csatlakozzon a KARISZ-hoz, egy karitatív partneregyesülethez, amely segítséget nyújt a lakosságnak katasztrófák és elemi csapások esetén. A KARISZ tagjai hasonló tevékenységet folytató magyarországi, szlovákiai és romániai szervezetek. Romániát kizárólag a Bihari Hegyimentő Szolgálat képviseli. 2005 áprilisától kezdve, a Bihari Hegyimentő Szolgálat jogi személyi státusszal bír. A Bihar Megyei Tanács és a Bihari Hegyimentők Egyesülete ugyanis aláírt egy egyezményt, miszerint a további hegyi mentési tevékenység ettől kezdve az Egyesület vezetése alatt folyik, a Megyei Tanács részleges anyagi támogatásával. 2007 januárjától  a mentőszolgálat átalakul  Megyei Hegyi- és Barlangi- Mentőszolgálattá.

- Melyek azok a sérülések, amikkel nap, mint nap találkoztok, és milyen eszközeitek vannak a mentésre?

- A sérülések elég széles skálán mozognak kezdve a horzsolásoktól, a vágott sebeken keresztül a különféle törések, ficamok, végtagsérülések, gerincsérülések csoportján át a fejsérülésekig. Ami a felszerelésünket illeti, az utóbbi 3-4 év alatt a mentőszolgálat felszerelése jelentősen gyarapodott és modernizálódott, elvileg az egyedüli számottevő különbség a nyugat-európai mentőszolgálatok által végrehajtott mentésekhez  képest, a helikopter használata.

karisz12.jpg

- Melyik volt a legemlékezetesebb mentőakció, amelyikben részt vettél?

- Sok érdekes és ugyanakkor komplex mentésben vettem reszt sziklán, barlangban, sípályán vagy vízben. A legemlékezetesebbek azok a mentések, amelyek a megközelítés szempontjából voltak nehezek, mint például a barlangi balesetek, vagy a sebesültek nagy száma miatt jelentettek kihívást. Ilyen volt például a Bohogyő (Nagy Phaeton) vízesés mellett bekövetkezett baleset, ahol 26 főt kellett ellátni.

-  Milyen támogatásból működik a szervezet és hány tagja van?

- A Bihari Hegyimentő Szolgálat fő támogatója a Bihar Megyei Tanács. Ezen kívül a Bihari Hegyimentő Szolgálat részesült egy külön alapból a román kormány részéről, kb. 562 millió lej értékben, egy nemzeti szintű finanszírozási program keretén belül A programot Románia Kormánya kezdeményezte válaszként a sok végzetes kimenetelű hegyi balesetre, amik a 2003-2004-esservpub.jpg időszakban történtek és az ezeket követő mentések során kitűnt a hegyimentő csapatok hiányos felszereltsége. Hiányoznak például a speciális hordágyak, járművek. Ezeken felül a Bihari Hegyimentő Szolgálat működéséhez szükséges további finanszírozás a Bihari Hegyimentő Egyesület saját pénzalapjából származik. Ezt az alapot több forrásból pótoljuk. Ilyenek például a magashegyi technikát igénylő szolgáltatások, mint a magas épületeken elvégzett ablak-mosás, plakátozás, festés, stb. Egy másik bevételi forrásunk a hegyimentő felügyelet biztosítása, megszervezése, technikai felszerelések kölcsönzése a túrák illetve túra programok alkalmával. Vannak támogatóink is és a felajánlók jövedelemadójának 2%/-a mellett adományokat is kapunk magán vagy jogi személyektől.

 

-  Az utóbbi időben mely országokból látogat ide a legtöbb turista és milyen a felkészültségük, mennyire ismerik a terepviszonyokat?

- Az ide látogató turisták túlnyomó része magyar, őket követik a lengyelek és a csehek. Ami a felkészültségüket illeti elmondhatjuk, hogy az évről évre javul. Az ide látogató hazai és külföldi turistáknál egyaránt észrevehető egy komoly javulás, ami az általános turisztikai kultúrát illeti. Ugyanakkor nagy részük jobban felszerelt és sokkal jobban informált, mint pár evvel ezelőtt.

- Az uniós csatlakozás és a Szigethegységet átszelő megyei országutak rendbetétele után várhatóan megnövekszik a turistaforgalom a térségben. Hogyan készül fel erre a Szolgálat?

4.jpg

- Ezek az infrastrukturális változások szerintünk kb. 2009-2010 körül fognak tetőzni. A mostani terveink között szerepel két Hegyimentő bázis építése 1 a Vértop hágón, 1 Biharfüreden, illetve a Körösrév-i Menedékházban működő bázis rendbetétele és fejlesztése. Párhuzamosan a Pádis karsztfennsík fejlesztésével bővítjük majd az állandó szolgálatot ehhez persze a mentőszolgálat költségvetését is módosítani kell majd 2009 –től  és ebben nagyban számítunk a Bihar Megyei Tanács segítségére is.

 

-  A Pádis fennsíkon és a Bihar hegység központi vonulatain több új útvonalat jelöltetek ki, amelyeknek épp most folyik az engedélyeztetési folyamata. Mit jelent a gyakorlatban egy ilyen út kijelölése, milyen előzményei vannak és miben áll az engedélyeztetési eljárás?

-  Ezek az útvonalak nem újak, de eddig nem voltak szabványosítva úgy ahogy azt az erre vonatkozó rendelkezések ezt előírják. Némelyikük kisebb módosításokon ment át és 2007-ben felszereltünk több mint 100 irányjelzőtáblát és eltakarítottuk a bedőlt fákat. Ezután elkészült az útvonalak leírása majd elküldtük az anyagot a  Turisztikai Minisztériumba  ahonnan varjuk a hitelesítő okleveleket. Amint ezeket megkapjuk elkészül egy  aktuális térkép, amelyen lesz három fő (magisztrális) útvonal illetve a többi útvonal, amelyek csatlakoznak a magisztrálishoz.

- Egyre több magyarországi utazási iroda vagy kisebb vállalkozás szervez utakat az Erdélyi Szigethegységbe. Hányan állnak ezek közül kapcsolatban veletek illetve milyen tapasztalatotok van az ilyen jellegű kezdeményezésekről?

- Sok csoport  illetve turista megszokta, hogy bejelentkezzen nálunk, amikor a Nyugati Kárpátokba jön és információkat, tanácsokat kérnek egyes turista útvonalakkal, sziklamászó utakkal, sípályákkal, folyókkal, tavakkal, szálláslehetőséggel kapcsolatban. Tény, hogy a  Nyugati Kárpátok illetve Bihar megye a hegyi túra- és sport-programok számára nagyon változatos, ideális terep. Ezert főleg hazai és Magyarországi  utazási irodák, cégek szerveznek ide különféle utakat. A mentőszolgálatunknak is van egy saját programja, mely nagyrészt technikai sportokra alapul. Az ilyen tevékenységből befolyó összegek kiegészítik a költségvetésünket.

- Túravezetői és hegyimentő tapasztalataid alapján mire hívnád fel az Erdélyi Szigethegységbe látogató turisták figyelmét?

- Mindenek előtt olyan útvonalat válasszanak, amelyik megfelel a csapat speo2b.jpgleggyengébb tagja fizikai-, pszichikai- és technikai felkészültségének. Szerelkezzenek fel megfelelően. Válasszák ki a szükséges felszerelést, anyagokat és élelmet, rendkívüli eseményekre is számítva. Nagyon fontos, hogy jelezzék a menedékháznál a távozást, tudassák a menedékház gondnokával a választott útvonalat és jegyezzék be magukat a Turista Könyvbe. Mindig időben induljanak útra, megfelelő felszereléssel és a térség térképével. Lehetőleg senki ne induljon el egyedül! A túrák előtt és közben ne fogyasszanak alkoholos italokat. Csak jelzett utakon haladjanak. Eltévedés esetén maradjon együtt a csoport. Maradjon mindenki ébren és öntudatánál. Ilyen esetben fontos, hogy mindenki mozogjon, hogy elkerülje a kihűlést. Ne fogyasszanak szeszes italt és próbálják meg azonnal értesíteni a hegyimentőket. Érdemes előre megérdeklődni, hogy van-e megfelelő térerő a maroktelefonok számára.

Elérhetőség:   www.salvamontbihor.lx.ro email  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

(A pádisinfo.hu oldalon megtalálható a Bihari Hegyimentő Szolgálat oldalára mutató link az elérhetőségeikkel és a vészhelyzetben hívható telefonszámaikkal!!!)

 

Statisztikák

Az 1995 - 2006-os időszak balesetei

 

Beavatkozások száma
Sérült személyek száma
A mentésekben részt vevők száma
891
762
2573

 

 

A balesetek típusa és száma

Az 1995 - 2006-os időszak

balesetei

1- Balesetek összesen - 762
2 - Barlangi balesetek száma - 10
3 - Sziklamászó balesetek száma - 29
4 - Turista balesetek száma - 290
5 - Vízi balesetek száma - 59
6 - Sí-balesetek száma - 332
7 - Különleges beavatkozások - 42

 

 

A HEGYEKBEN HASZNÁLATOS
VÉSZJELEK:
Hat (6) akusztikus jel (vagy fényjel) percenként, 10 másodpercenként egy, majd egy perc szünet.
A válasz három (3) jel egy perc alatt, egy perc szünettel.
Még ha fogták is a vészjeledet, folytasd a jelzéseket míg egy hegyimentő csapat elér hozzád.
Segítséget lehet kérni turistákon keresztül is, vagy más módon, menedékházakban, kantonokban, esztenáknál, egyéb helységeknél.
FONTOS!
A segélyhívásnak tartalmaznia kell a következőket:
- a baleset helyét
- a sérültek számát
- a baleset bekövetkezésének dátumát és óráját
- a feltételezett diagnózis
- a meteorológiai viszonyokat
- a segélyt kérő személy adatait
Az értesítési mód :
Hívják a 112-t vagy a 0 - SALVAMONT melléket
vagy a közvetlen 0725-826-668-as mobilszámot.
Adják meg a személyes adatokat és a telefon számot amiről a hívás történik
Közöljék a balesetről: a helyét, fajtáját, az áldozatok számát, klinikai állapotát, a baleset időpontját. Várják meg a diszpécserszolgálat visszaigazolását
Maradjanak a telefon mellett kiegészítő adatok és utasítások  esetére !

Fontos telefonszámok

Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 955
Mentők: 961
Autóklub (ACR): 021 222 22 22
A Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat közvetlen hívószáma: 00-40-359-436-022
Magyar nagykövetség: (00-40-21) 311-15-42
Kolozsvári fôkonzulátus: (00-40-264) 596-300

A www.padis.hu az Erdélyi-szigethegység virtuális kapuja. Hírek, információk, szálláshelyek, térképek, útleírások, fórum és fotótár 1 (web)helyen.