Bihar megye

Beküldve: .

Bihar megye címere

Bihar megye Románia északnyugati részén található. Északon Szatmár megye, nyugaton Magyarország határolja. A Szilágy, Kolozs és Fehér megyével közös keleti határa hozzávetőlegesen Tasnádbajomtól egészen az Aradi-kő csúcsig (1428m) húzódik. A déli, Arad megyével közös határszakasz az Aradi-kőtől Antig terjed. Bihar megye három fontos földrajzi egység, a Nagyalföld, a dombvidék és az Erdélyi-szigethegység között terül el. Fontosabb földrajzi tájegységek a megyében Câmpia de Vest, Dealurile de Vest, Muntii Plopisului, Királyerdo (Muntii Padurea Craiului), Bihar hegység (Muntii Bihor) és részben Vigyázó (Vladeasa).

 

 

Bihar megye térképe

Bihar megye alapterülete 7.544 km2, lakosainak száma 624.972. Terület tekintetében Románia 41 megyéje közül a hatodik, a lakosság számát tekintve a tizenharmadik helyen áll. A megye lakosságának egyharmada Nagyváradon él.
 
Adminisztratív szempontból, Bihar megye 10 városbol áll, amelyből 4 municípium rangú (Nagyvárad a megyeközpont), 90 község (3 a közeli városokhoz van csatolva) és 435 falu. A megye kulturális és gazdasági központja, és egyben Románia tizedik legnagyobb városa, a több mint 220.000 lakosú Nagyvárad. A többi Bihar megyei város, Salonta (Nagyszalonta), Marghita (Margitta), Beius (Belényes), Alesd (Élesd), Stei (Vaskohsziklás), Vascau (Vaskó), Nucet (Diófás), Sacuieni (Székelyhid), nem haladja meg a 20.000 lakost.
 
A megye éghajlata mérsékelt kontinentális, mérsékelten hideg telekkel és viszonylag meleg nyarakkal. Az évi átlaghőmérséklet 6° és 10,5°C között ingadozik. A csapadékmennyiség a hegyeken 1200 mm, a síkságon 500 mm. 1952-ben, Diószegen mérték a legnagyobb hőmérsékletet (40°C), 1942 januárjában Nagyváradon a legalacsonyabbat (-29°C).

Fontosabb folyók Sebes Körös, Fekete Körös, Fehér Körös, Berettyó, Ér és ezeknek a mellékfolyói. Fontosabb természetes tavak: Taul Mare, Lacul Serpilor, Lacul cu Stuf, és mesterséges tavak, halászati szemponból fontosabbak: Salacea(Szalacs), Simian (Semjén), Madaras (Madarász), Cefa (Cséfa).

Bihar megyei határátkelõhelyek: Biharpüspöki: vasúti, Érmihályfalva és Nagyszalonta: közúti és vasúti, Bors és Székelyhíd: közúti.

 

BIHAR MEGYE statisztikai adatai

(Részletek a Nagyváradi Sapientia Egyetem tanulmányából)

 
Bihar megye domborzata rendkívül sokoldalú a keleti és dél-keleti hegységektől nyugati irányba lépcsőzetesen csökkenő magasságú dombokig és a nyugati részen húzódó mezőségig. Keleten és a megye déli részén húzódnak a Bihar és Vlădeasa hegységek, a Bihar (1849) valamint a Botyáza (1790m) csúcsokkal. A dombvidéket a hegységektől nyugatra terjedő Kodru – Moma, Királyerdő és Popis 500-900 m magasságú hegységei képviselik. A legalacsonyabb lépcsőfokon, a megye nyugati részén húzódik a mezőség, amely a Tisza-síksághoz tartozik.

groapa.jpg

A domborzat megoszlásából következően a talaj jellemzői: a hegyvidéken a barna erdőtalaj vállfajai, a dombvidéken a terület javarészén az erdei talaj míg a mezőségen a különböző típusú csernóziumok, az érmellék északi részén a homok és homokos talaj, míg a Szalontai medencében a szikár talaj található.

Bihar megye vízhálózata rendkívül gazdag: a Sebes Körös, a Fekete körös és a Berettyó folyók, az Inándi és a Tamásdai halastavak rendszere, valamint a Lesu-i víztározó a Jád völgyében.
A bihari növényvilág nagyszámú növény, virág és faállományból áll, amelyből 16 védett növény, a vadvilágot számos hegy- domb- és sziklavidéken élő állatfajta képviseli.
A megye altalaja különböző ásványi kincsekben gazdag, közülük a jelentősebbek: kőolaj, földgáz, bauxit, lignit, hőálló anyag, márvány, a cementgyártásban használatos mészkő, valamint a termálvíz.
 

Környezetvédelmi szempontból a levegő, víz és a talaj szennyezettségi foka a megengedett határok alatt van. Az 1093 km hosszúságú megfigyelt vízhálózatból csak egy 68 km –es szakasz erősen szennyezett; az erdőállomány csupán 12%-át érintette a környezetszennyezés hatása, a lombhullás.

Az elmúlt évtizedekben alakult meg a Bihar, Kolozs és Fehér megyék egyes területeit érintő, egy 758 km2 –es természetvédelmi park, amelyből 379 km2 –es terület Bihar délkeleti részén van.

Bihar megye 62 természetvédelmi területtel, természeti ritkasággal, védett értékekkel és egyedülálló barlangrendszerekkel rendelkezik. Ilyen például a Cetatile Ponorului (Csodavár) és a Cetatile Radesei (Aragyásza barlang), a Galbena völgy, a Boghii kövei, a Sebes körös szorosa, a Pece patak az egyedülálló lótuszvirággal. A hegyvidék bővelkedik csodálatos cseppkőképződményekben: a Kiskóki, a Medve, a Meziadi és a Szelek barlangok valamint a Ponoarei víznyelő.

Bihar lakónépessége a 2002 márciusi népszámlálás adatai alapján 620246, ebből 49,7% városi 50,3% falusi lakos. A népszámlálás a lakosság elöregedését regisztrálja. Míg a 0-14 éves korcsoportú lakosság részaránya az összlakosságban csak 17,9%, addig a 60 év fölöttiek korosztálya 19,3%-ot képvisel. Így az öregedési index – amely a 60 év fölöttiek és a 14 éven aluliak arányát jelenti 1,077 , tehát 100 fiatalkorú lakosra 108 idős jut. Így nincsen biztosítva a lakosság létszámának legalább a szinten tartása, így további csökkenés várható.
 

A 2003-as év adatai szerint az 1000 lakosra jutó adatok a következők: 10,3 az élve születetések, 13,6 a halálozás, 5,9 a házasságkötések és 1,2 a válások száma. A halálozások nagyobb aránya a lakosság csökkenését eredményezte, a nopcialitás átlaga csökkenő tendenciát mutat.


A megyeközi migráció folyamata jelentéktelen volt a 2003-as év folyamán. A megyén belüli vándorlás legfontosabb jelensége a városi lakosság vándorlása a községek felé. Számottevő például a megyeszékhely népességének a kitelepedése a Várad környéki községekbe: Szentandrás, Bors, Bihar, Nagyürögd, Körörsgyéres, Szentmárton és Fugyivásárhely felé.

Településhálózata jelentősen módosult 2003-ban. Belényes és Margitta municipiumok lettek, valamint az év elején Székelyhíd község is városi rangot kapott. Bihar adminisztratív térképén megjelent 5 új község: Paptamási, Biharfélegyháza, Hegyközpályi, Románszentmiklós és Gyapjú; Bihar, Bihardiószeg, Hegyközcsatár és Cséfa községekböl való kiválással. Így 2003 elején a megye 100 településsel rendelkezett, amelyből 4 municipium,: Nagyvárad, Nagyszalonta, Belényes és Margitta, 6 város: Élesd, Érmihályfalva, Székelyhíd, Vaskohsziklás, Diófás és Vaskóh, valamint 90 község. A községek közül nagyobb jelentöséggel bírnak mind lakónépesség- mind gazdasági szempontból: Bihardiószeg, Barátka, Cséfa, Berettyószéplak, Fugyivásárhely, Mezőtelegd és Tenke. Ugyanakkor van a megyében legalább 9 olyan 200 lélekszám alatti kisközség, amelyek a teljes elnéptelenedés felé haladnak, fiatal lakosság és gazdasági potenciál nélkül. Ezek: Tasnádbajom, Érbogyoszló, Belényesirtás, Biharpoklos, Mezőszakadát, Szombatság, Hagymádfalva, Sólyomkő és Érszőllős.

Nemzetiségi szempontból, Bihar lakosságából 404468 fő román, (67,4%), 155829 magyar (26,0%), 30089 roma(5,0%), 7370 szlovák (1,2%), 1163 német (0,2%) és 1327 más nemzetiségű.

Felekezeti elosztásban az összlakosságból 358352 (18,1%) református, 55500 (9,2%)római katolikus, 34314 (5,7%) pünkösdista, 22294 (3,7%) baptista, 13600 (2,3%) görög –katolikus, a többi más felekezethez tartozónak vallotta magát.
 

Foglalkoztatottság


A 2001-es népszámlálás adatai szerint a Bihar megyében a 10 éven felüli lakosok száma 530352, ebből az egyetemet vagy főiskolát végzettek száma 35103, a posztliceális és mesterképzőt végzetteké 17571, középiskolai végzettséggel 118765 lakos rendelkezik szak és inasiskolával 86324, gimnáziumot 141158 lakos végzett még elemi iskolát 105606 lakos. Az írástudatlan (analfabéta) lakosok száma 15528, tehát a 10 éven felüli lakosság majd 3 százaléka.

Bihar megye aktív népessége 2002 március 18-án 232616 fő, amely az összlakosság 38,8 százalékát jelenti. Az aktív keresőkből 215554 fő a foglalkoztatottak és 17062 a munkanélküliek száma.
 

Gazdaság


A bihari gazdaság ipari–agrár jellegű, de földrajzi helyzetéből és hévízkincseiből adódóan jelentős a nagybani kereskedelem valamit az idegenforgalom – üdültetés, gyógykezelés –is.

Bihar gazdaságában a magánszektor dominál már évek óta, a magánvállalkozások biztosítják az ipari és mezőgazdasági termelés döntő részét (85 és 98%) valamint a kereskedelmi áruforgalom és a szolgáltatások legnagyobb hányadát. 2002 végén a regisztrált vállalkozások száma meghaladta a 25 ezret, ebből 12056 a működő gazdasági egységek száma. 331 működő egység a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, 1969 az iparban és az építőiparban valamint 9756 tehát a vállalkozások 81%-a a kereskedelemben és a szolgáltatásokban tevékenykedik.

2002 végén a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 2631, több mint 92 millió dollár tőkével. A külföldi beruházások jelentős része Svédországból, Németországból, Olaszországból, Oroszországból, Luxemburgból valamint Magyarországról származik. Külföldi kézben van a cementgyártás, timföldgyártás, a cukoripar, a készruha és cipőgyártó ipar és élelmiszeripar jelentős része.

A mezőgazdasági összterület 499,3 ezer hektár, ebből 304,1 ezer ha szántó, 137,7 ezer ha legelő, 43,8 ezer ha kaszáló, 4,4 ezer ha szőlős és 9,3 ezer ha gyümölcsös.

Az állatállomány az év végén 106,7 ezer szarvasmarha, 251,8 ezer sertés és 132,5 ezer juh és kecske.

A 2002-ben a bihari vállalkozások által lebonyolított külföldi áruforgalom összértéke elérte az 1290 millió dollárt, amelyből 597 millió dollár export és 693 millió dollár az importált áruk értéke. Az exportált áruk szerkezete nagyon egyoldalú, hiszen majd 75 százalékban a könnyűipari termékekből áll, emellett 7% bútorárú és 6% gépek és berendezések. Az import jelentős része – 26 százalékban – méteráruk és textíliák, 20% gépek, berendezések és járművek, 18% nyers és kikészített bőrök, 13% műanyag és vegyi áruk és 10 %-ban élelmiszerek, italok és dohánytermékek.

A kereskedelem a megye gazdaságának egyik legfontosabb ágazata – 7,7 ezer vállalkozást foglal magában, amelyben a nagybani kereskedelem jelentős helyet foglal el, főleg az import tevékenység vonatkozásában.

A szállításban a megye területén lévő vasút hossza 474 km, az úthálózaté 2515 km, amelynek 24 százaléka felújított. 2002 végén a forgalomba beírt személygépkocsik száma megközelítette a 82 ezret.

Az idegenforgalom az egyik fontos jelentős infrastruktúrával rendelkező ágazat – rendelkezik 59 szálláshellyel, ebből 21 szálloda. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 10422 férőhely és a 2002-es évi vendégforgalom 207 ezer vendég, amelyből 20,7 ezer külföldi turista. A férőhelyek kihasználtsági foka alig 38%. A kereskedelmi szálláshelyek döntő többsége Félixfürdőn valamint a megyeszékhelyen található.

A szociális helyzet és társadalmi élet tekintetében a legfontosabb jellemzők a lakáshelyzet, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügyi ellátás és a kulturális élet. A 2002 márciusi népszámlálás eredmények szerint Bihar megye lakásállománya 231791 lakás. A lakások 54,5 százaléka vízhálózattal rendelkezik (központi és házi) és 54,1%-a csatornázott (központi és házi). A lakások 51,3%-a rendelkezik fürdőszobával.

Megjegyezendő, hogy a vízellátás jelentős része nem közüzemi rendszerű, ugyanez vonatkozik a csatornázásra is.

Közüzemi vízellátással jelenleg 146 helység (város és falu) és közcsatorna ellátással csak 25 helység.

A nyugdíjasok száma 205,3 ezer, ebből 153,0 ezer a társadalombiztosítási és 51,5 ezer a mezőgazdasági nyugdíjasok száma. 2002-ben a társadalombiztosítási átlagnyugdíj az átlagfizetés mintegy felét teszi ki.

A 2002-2003-as tanévben valamilyen oktatási formán résztvevők száma 130,8 ezer, ebből 18,7 ezer óvodás, 91,8 ezer diák (iskolás) és 20,3 ezer egyetemi hallgató.
Az egészségügyi ellátás biztosítását szolgálja 17 kórház 5556 ággyal, valamint 223 orvosi rendelő. 2002-ben 354 lakos jutott egy orvosra.
A megye kulturális életének legfontosabb létesítményei a két tagozattal rendelkező színház, az ugyancsak kéttagozatos bábszínház, szinfonikus és népi zenekar, 16 múzeum valamint 421 könyvtár 4,2 millió kötettel.
Bihar kulturális kincseinek szerves része az a számtalan történelmi és műemlék jellegű építmény, vár, templom, palota amely mind a bihari lakosok hozzáértését dicséri.
A megye kultúrája nem lenne teljes a néphagyományok , népi viseletek és népi mesterségek nélkül, ez utóbbi főleg a Belényesi medencében és a Pietroasa-i fennsíkon maradt meg mint a fazekasság, népi bútorkészítés, kelengyés láda készítés.