Bihar megye
Fontosabb folyók Sebes Körös, Fekete Körös, Fehér Körös, Berettyó, Ér és ezeknek a mellékfolyói. Fontosabb természetes tavak: Taul Mare, Lacul Serpilor, Lacul cu Stuf, és mesterséges tavak, halászati szemponból fontosabbak: Salacea(Szalacs), Simian (Semjén), Madaras (Madarász), Cefa (Cséfa).
Bihar megyei határátkelõhelyek: Biharpüspöki: vasúti, Érmihályfalva és Nagyszalonta: közúti és vasúti, Bors és Székelyhíd: közúti.
BIHAR MEGYE statisztikai adatai
(Részletek a Nagyváradi Sapientia Egyetem tanulmányából)
A domborzat megoszlásából következően a talaj jellemzői: a hegyvidéken a barna erdőtalaj vállfajai, a dombvidéken a terület javarészén az erdei talaj míg a mezőségen a különböző típusú csernóziumok, az érmellék északi részén a homok és homokos talaj, míg a Szalontai medencében a szikár talaj található.
Környezetvédelmi szempontból a levegő, víz és a talaj szennyezettségi foka a megengedett határok alatt van. Az 1093 km hosszúságú megfigyelt vízhálózatból csak egy 68 km –es szakasz erősen szennyezett; az erdőállomány csupán 12%-át érintette a környezetszennyezés hatása, a lombhullás.
Bihar megye 62 természetvédelmi területtel, természeti ritkasággal, védett értékekkel és egyedülálló barlangrendszerekkel rendelkezik. Ilyen például a Cetatile Ponorului (Csodavár) és a Cetatile Radesei (Aragyásza barlang), a Galbena völgy, a Boghii kövei, a Sebes körös szorosa, a Pece patak az egyedülálló lótuszvirággal. A hegyvidék bővelkedik csodálatos cseppkőképződményekben: a Kiskóki, a Medve, a Meziadi és a Szelek barlangok valamint a Ponoarei víznyelő.
Bihar lakónépessége a 2002 márciusi népszámlálás adatai alapján 620246, ebből 49,7% városi 50,3% falusi lakos. A népszámlálás a lakosság elöregedését regisztrálja. Míg a 0-14 éves korcsoportú lakosság részaránya az összlakosságban csak 17,9%, addig a 60 év fölöttiek korosztálya 19,3%-ot képvisel. Így az öregedési index – amely a 60 év fölöttiek és a 14 éven aluliak arányát jelenti 1,077 , tehát 100 fiatalkorú lakosra 108 idős jut. Így nincsen biztosítva a lakosság létszámának legalább a szinten tartása, így további csökkenés várható.
A 2003-as év adatai szerint az 1000 lakosra jutó adatok a következők: 10,3 az élve születetések, 13,6 a halálozás, 5,9 a házasságkötések és 1,2 a válások száma. A halálozások nagyobb aránya a lakosság csökkenését eredményezte, a nopcialitás átlaga csökkenő tendenciát mutat.
A megyeközi migráció folyamata jelentéktelen volt a 2003-as év folyamán. A megyén belüli vándorlás legfontosabb jelensége a városi lakosság vándorlása a községek felé. Számottevő például a megyeszékhely népességének a kitelepedése a Várad környéki községekbe: Szentandrás, Bors, Bihar, Nagyürögd, Körörsgyéres, Szentmárton és Fugyivásárhely felé.
Településhálózata jelentősen módosult 2003-ban. Belényes és Margitta municipiumok lettek, valamint az év elején Székelyhíd község is városi rangot kapott. Bihar adminisztratív térképén megjelent 5 új község: Paptamási, Biharfélegyháza, Hegyközpályi, Románszentmiklós és Gyapjú; Bihar, Bihardiószeg, Hegyközcsatár és Cséfa községekböl való kiválással. Így 2003 elején a megye 100 településsel rendelkezett, amelyből 4 municipium,: Nagyvárad, Nagyszalonta, Belényes és Margitta, 6 város: Élesd, Érmihályfalva, Székelyhíd, Vaskohsziklás, Diófás és Vaskóh, valamint 90 község. A községek közül nagyobb jelentöséggel bírnak mind lakónépesség- mind gazdasági szempontból: Bihardiószeg, Barátka, Cséfa, Berettyószéplak, Fugyivásárhely, Mezőtelegd és Tenke. Ugyanakkor van a megyében legalább 9 olyan 200 lélekszám alatti kisközség, amelyek a teljes elnéptelenedés felé haladnak, fiatal lakosság és gazdasági potenciál nélkül. Ezek: Tasnádbajom, Érbogyoszló, Belényesirtás, Biharpoklos, Mezőszakadát, Szombatság, Hagymádfalva, Sólyomkő és Érszőllős.
Nemzetiségi szempontból, Bihar lakosságából 404468 fő román, (67,4%), 155829 magyar (26,0%), 30089 roma(5,0%), 7370 szlovák (1,2%), 1163 német (0,2%) és 1327 más nemzetiségű.
Felekezeti elosztásban az összlakosságból 358352 (18,1%) református, 55500 (9,2%)római katolikus, 34314 (5,7%) pünkösdista, 22294 (3,7%) baptista, 13600 (2,3%) görög –katolikus, a többi más felekezethez tartozónak vallotta magát.
Foglalkoztatottság
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a Bihar megyében a 10 éven felüli lakosok száma 530352, ebből az egyetemet vagy főiskolát végzettek száma 35103, a posztliceális és mesterképzőt végzetteké 17571, középiskolai végzettséggel 118765 lakos rendelkezik szak és inasiskolával 86324, gimnáziumot 141158 lakos végzett még elemi iskolát 105606 lakos. Az írástudatlan (analfabéta) lakosok száma 15528, tehát a 10 éven felüli lakosság majd 3 százaléka.
Bihar megye aktív népessége 2002 március 18-án 232616 fő, amely az összlakosság 38,8 százalékát jelenti. Az aktív keresőkből 215554 fő a foglalkoztatottak és 17062 a munkanélküliek száma.
Gazdaság
A bihari gazdaság ipari–agrár jellegű, de földrajzi helyzetéből és hévízkincseiből adódóan jelentős a nagybani kereskedelem valamit az idegenforgalom – üdültetés, gyógykezelés –is.
Bihar gazdaságában a magánszektor dominál már évek óta, a magánvállalkozások biztosítják az ipari és mezőgazdasági termelés döntő részét (85 és 98%) valamint a kereskedelmi áruforgalom és a szolgáltatások legnagyobb hányadát. 2002 végén a regisztrált vállalkozások száma meghaladta a 25 ezret, ebből 12056 a működő gazdasági egységek száma. 331 működő egység a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, 1969 az iparban és az építőiparban valamint 9756 tehát a vállalkozások 81%-a a kereskedelemben és a szolgáltatásokban tevékenykedik.
2002 végén a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 2631, több mint 92 millió dollár tőkével. A külföldi beruházások jelentős része Svédországból, Németországból, Olaszországból, Oroszországból, Luxemburgból valamint Magyarországról származik. Külföldi kézben van a cementgyártás, timföldgyártás, a cukoripar, a készruha és cipőgyártó ipar és élelmiszeripar jelentős része.
A mezőgazdasági összterület 499,3 ezer hektár, ebből 304,1 ezer ha szántó, 137,7 ezer ha legelő, 43,8 ezer ha kaszáló, 4,4 ezer ha szőlős és 9,3 ezer ha gyümölcsös.
Az állatállomány az év végén 106,7 ezer szarvasmarha, 251,8 ezer sertés és 132,5 ezer juh és kecske.
A 2002-ben a bihari vállalkozások által lebonyolított külföldi áruforgalom összértéke elérte az 1290 millió dollárt, amelyből 597 millió dollár export és 693 millió dollár az importált áruk értéke. Az exportált áruk szerkezete nagyon egyoldalú, hiszen majd 75 százalékban a könnyűipari termékekből áll, emellett 7% bútorárú és 6% gépek és berendezések. Az import jelentős része – 26 százalékban – méteráruk és textíliák, 20% gépek, berendezések és járművek, 18% nyers és kikészített bőrök, 13% műanyag és vegyi áruk és 10 %-ban élelmiszerek, italok és dohánytermékek.
A kereskedelem a megye gazdaságának egyik legfontosabb ágazata – 7,7 ezer vállalkozást foglal magában, amelyben a nagybani kereskedelem jelentős helyet foglal el, főleg az import tevékenység vonatkozásában.
A szállításban a megye területén lévő vasút hossza 474 km, az úthálózaté 2515 km, amelynek 24 százaléka felújított. 2002 végén a forgalomba beírt személygépkocsik száma megközelítette a 82 ezret.
Az idegenforgalom az egyik fontos jelentős infrastruktúrával rendelkező ágazat – rendelkezik 59 szálláshellyel, ebből 21 szálloda. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 10422 férőhely és a 2002-es évi vendégforgalom 207 ezer vendég, amelyből 20,7 ezer külföldi turista. A férőhelyek kihasználtsági foka alig 38%. A kereskedelmi szálláshelyek döntő többsége Félixfürdőn valamint a megyeszékhelyen található.
A szociális helyzet és társadalmi élet tekintetében a legfontosabb jellemzők a lakáshelyzet, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügyi ellátás és a kulturális élet. A 2002 márciusi népszámlálás eredmények szerint Bihar megye lakásállománya 231791 lakás. A lakások 54,5 százaléka vízhálózattal rendelkezik (központi és házi) és 54,1%-a csatornázott (központi és házi). A lakások 51,3%-a rendelkezik fürdőszobával.
Megjegyezendő, hogy a vízellátás jelentős része nem közüzemi rendszerű, ugyanez vonatkozik a csatornázásra is.
Közüzemi vízellátással jelenleg 146 helység (város és falu) és közcsatorna ellátással csak 25 helység.
A nyugdíjasok száma 205,3 ezer, ebből 153,0 ezer a társadalombiztosítási és 51,5 ezer a mezőgazdasági nyugdíjasok száma. 2002-ben a társadalombiztosítási átlagnyugdíj az átlagfizetés mintegy felét teszi ki.
A 2002-2003-as tanévben valamilyen oktatási formán résztvevők száma 130,8 ezer, ebből 18,7 ezer óvodás, 91,8 ezer diák (iskolás) és 20,3 ezer egyetemi hallgató.