Pádis - Erdélyi-szigethegység

Beküldve: .

 

Az Erdélyi-szigethegység Erdély és Románia nyugati részének meghatározó hegytömbje, amelynek a közepén helyezkedik el a Pádisi karsztfennsík, a magyar-román határtól mindössze 100 km-re.

 
 
Erdélyi-szigethegység
 
 

szallas

 

Az Erdélyi-szigethegység középpontja: PÁDIS

Az Erdélyi-szigethegység közepén található a festői Pádis fennsík, Románia, Erdély és Európa egyik legérdekesebb és legértékesebb turistaparadicsoma.

A karsztjelenségek valamennyi változata megtalálható itt aránylag kis helyen (Csodavár, Aragyásza barlang, Eszkimó jégbarlang, Fekete zsomboly, Ponor vízkelet, Medve barlang, Szamos bazár stb.), másrészt ez a hely évente kb. 200 napon át megfelelő körülményeket biztosít a téli sportok szerelmeseinek.

Az elmúlt években az Erdélyi-szigethegységben folyamatosan emelkedett a falusi vendéglátás színvonala és ma már a hegyvidék panziói bármely nyugat-európai vendéglátóhellyel felveszik a versenyt. Az utakat folyamatosan fejlesztik. A Kisszedres-Pádis útvonal teljesen új aszfaltot kapott. A pádisi szerpentinen új, aszfaltos úton juthatunk fel a fennsíkra. A Nagyavárad-Déva útvonalon folyamatosan zajlik az útépítés, ami sok esetben lassítja a haladást a kisszedresi leágazásig-ahonnan, mint fentebb említettük, új, műúton juthatunk fel a Pádis fennsíkra.

Az Erdélyi-szigethegység központi része védett területnek számít, ugyanakkor NEM Nemzeti Park! Az 552/26.08.2004 -es kormányrendelet értelmében, amely a terület tagolásáról is rendelkezik (3. alpont b. bekezdés), engedélyezett a turisztikai tevékenység folytatása! A Pádis fennsík központi részét a Bihar Megyei Tanács Turisztikai Parkká nyilvánította a 62/26.08.2004-es sürgősségi rendelettel.

 
 
padis1.jpg
 
 
 

Az Erdélyi-szigethegység természeti park főbb látványosságai

Az Erdélyi-szigethegység Természeti Park az Erdélyi-szigethegység része, a Bihar Hegység északi részén található és magába foglalja a Pádis fennsík és a Csodavár által behatárolt medencét 36 km² alapterületen, beleértve a Galbina szorost és a Flóra rétet dél-keleti irányban és a Szamos-bazár- Varasói rét - Kucsmakő vidékét- északra. A turisták még a Pádis vidékhez sorolják a Boga völgyének a kezdeti szakaszát is, ami a zárt medence észak-nyugati részén található, a Boga-szirt alatt.

Az Erdélyi-szigethegység közepén található Pádis-Csodavár zárt medencéje olyan terület, ahol a víznek nincs lefolyási lehetősége, hiszen a Kék Magura (1642 m) és a Galbena Kőköz (1100 m) szirtjei veszik körül. Mindez a Meleg Szamos, az Aranyos és a Köves Körös által meghatározott vízrajzi medencében található, ahol a mesterséges vízgazdálkodási rendszer a felszíni vizek 80%-át a Galbena völgyébe, a többit a Boga Völgyébe vezeti. A Pádis-Csodavár medence 8 kisebb, zárt medencéből áll, amelyek között a víz csak a föld alatt, a sziklákban vájt magának utat.

 

csodavar.jpg
 

A Szamos-bazárban és az Aragyásza barlangnál a Meleg Szamos felszíni folyásával találkozhatunk.

A Galbena–szoros a Galbena vízkeletnél kezdődik, amelyik összegyűjti a Pádis-Csodavár zárt medencéjében lévő felszín alatti vizeket. Az első és egyben a leglátványosabb szakasz kb. másfél km, gyakorlatilag körülöleli a flóra rétet kelet-dél-nyugat irányban. Eltávolodva a Flóra Réttől, a szoros egy elég vad szakaszban folytatódik kb 6 km át, amíg nem ér a Bulz völgyébe.
 
 Szálláshelyeink: szallas-erdely.hu

 

galbena.jpg

 

Megközelítés

A Pádis-fennsík (Erdély első nagy nyugati hegytömbje) Magyarország felől a legegyszerűbben Bihar megye és Románia nyugati kapuján, Nagyváradon keresztül közelíthető meg az E79-es úton a Nagyvárad (Oradea) - Belényes (Beius) - Vasaskőfalva (Pietroasa) útvonalon.

Magyarország irányából Pádist az ártándi vagy a méhkeréki határátkelő helyet átlépve érdemes megközelíteni. Nagyváradtól Belényes 70 Km.-re, Belényestől-Vasaskőfalván (Pietroasa) keresztül Pádis 22 Km-re található. Így Nagyváradtól kevesebb mint 100 Km.-re elérhető az Erdélyi-szigethegység turisztikai központja: PÁDIS.

Pádist jelzett turistaösvényeken gyalog is meg lehet közelíteni Biharfüred (20km), Vasaskőfalva(20km), a Vértop hágó(24km), Arieseni (16km), Felsőgirda község (23km), és a Szkerisórai Jégbarlang (20km) irányából is.

 Szálláshelyeink: szallas-erdely.hu

A Pádis-fennsík jellemzői

Az Erdélyi-szigethegységben található, 1225 m magasságban fekvő Pádis egy mindössze 36 négyzetkilométer területű fennsík, amelyen összezsúfolva annyi természeti csoda található, mint talán sehol az egész Földön. A jellegzetes karsztvidéken sziklaszorosok, víznyelők, barlangok, exo-karszt és eróziós jelenségek, búvópatakok, források, szurdokvölgyek, vízesések, dolinák, aknabarlangok, vízgyűjtőtavak, völgyzárógátak, jégbarlangok, hosszú vizifolyosók váltogatják egymást máshol nem látott sokféleségben. Faunáját tekintve rendkívül gazdag, sok olyan növényfaj található meg itt, amely a világon csupán 1-2 helyen fordul még elő. A szintén az Erdélyi-szigethegységben található Tordai-hasadéknál alig több mint 1 négyzetkilométeren 996 növényfajt jegyeztek fel. Állatvilága az ember térnyerése ellenére még most is gazdag: rókák, őzek, mókusok, nyulak a magasabb régiókban farkasok és barnamedvék élnek. Az Erdélyi-szigethegység több völgyében a patakok mentén pisztráng-tenyészeteket alakítottak ki.

 

 
galbena4.jpg

 

Pádist átszeli az erdészeti út több ága is. Nyugati részén, kb 100 hektárnyi területen nincs erdő, tele van kisebb víznyelőkkel, melyek közül sokban igen zavaros a víz a savas talaj miatt. A Pádisi Erdészház mellett van egy forrás, mely a környék egyetlen ivóvizét adja. A Pádis fennsík legészakibb részén, a nyergen, ami elválasztja a Varasói Réttől, található a Pádis barlang, mint egy fokozatosan szűkülő folyosó, ami bebújik a hegy alá. Ez a barlang nem látogatható a turisták számára.
A Pádis Menedékházhoz legközelebb eső látnivaló a Mócok Temploma- ez egy 1458 m magas csúcs, ahonnan gyönyörű kilátás kínálkozik az egész fennsíkra a Kék Magurától a Horgas Havason át az Égett kőig. A Mócók Templomának sziklaszirtjén épült kilátó egyfajta tájékozódási pont ezen a vidéken, nagyon gyakran ellátogatnak ide a turisták. Kelet felé tekintve innen ráláthatunk az Aranyosfői fennsíkra, az Elveszett Világra, valamint a Bihar Hegységre, amelynek csúcsa, a Nagy Bihar 1849 m magas, látható a relé is tiszta időben.

 Szálláshelyeink: szallas-erdely.hu

Az Erdélyi-szigethegység statisztikai adatai …

 

legmagasabb pontja a Nagy Bihar - 1849 méter

legmagasabb vízesése a Nagy Phaeton – 80 méter

legmagasabban fekvő települése Ocoale falu – 1270 méter Tszf. mag.

legmélyebb barlangja (a varasoia közelében található V5) : több mint 600 méter mély

leghoszabb barlangja a Szelek barlangja: 52 Kilométer

legnagyobb jégbarlangja a Szkerisórai: 112.000 köbméter jéggel

A Csodavár részben beszakadt barlangrendszere Európa legnagyobb exo-karsztjelensége.

A Szigethegység leglátványosabb völgyfőrendszere a Rozsdás árok

 

Autóutak:

utvonalaKk.jpg