Dukrét Géza

A bihari turizmus története (a kezdetek)

A bihari turistákat elsősorban a Bihari havasok vonzották. De a hegység legelső megismerői és kutatói a tudomány emberei voltak. Az első értekezést Nedeczky írta 1774-ben német nyelven, amelyet Tárnaki Mihály tanár fordított magyar nyelvre, 1814-ben. Később, a 19. században, egymás után jelentek meg értekezések különböző barlangokról, az akkori idők kutatóinak tollából, ami azt is jelzi, hogy megkezdődött ennek a területnek gyalogszerrel való bejárása. Így már úgy is tekinthetünk rájuk, mint a Bihari havasok első turistáira, még akkor is, ha tudományos célt követtek. Nedeczky után többnyire osztrákok és szebeni szászok járták a hegyeket, kiknek értekezéseik német nyelven jelentek meg: Bielz, Hauer 1852-ben, Miller 1856-ban, Szatmári 1861-ben, Themák 1872-ben, Orthmaier 1873-ban.
Az akkori idők legjelentősebb kutatója Adolf Schmiedl, a budai királyi József politehnikum földrajz, turisztika, történelem professzora volt. 1858 és 1861 között, a „Bihar expedition" keretében járta be a havasokat és írta meg Das Bihargebierge című könyvét, amely 1863-ban jelent meg. Schmiedl Bihart a monarchia részének, vagy inkább Ausztriához tartozónak tekintette. Térkép hiányában helyi lakosok, pásztorok vezették, így leírásai néha pontatlanok.
Dr. Koch Antal az oncsászai csontbarlangot írta le, ahol 1886-ban Primics György végezte az első ásatásokat és a barlangi medve ép csontvázát találta meg. Az Igric-barlangban Petényi Salamon, Kovács János, Kovács Gyula és gróf Korniss bukkantak ősállat-csontokra 1850-ben.
K. Nagy Sándor, aki később az Erdélyi Kárpát Egyesület választmányi tagja lett, 1883 és 1888 között három kötetben írja meg az első magyar nyelvű bihari útikalauzt, Biharország címen.
1888-ban megalakult a Bihari Kárpát Egyesület (BKE). Az alakuló gyűlés pontos dátumát nem ismerjük, csupán az 1889. július 27-i közgyűlésről van adatunk. Az egyesület Belényes és vidéke címen turistakalauz megjelentetését határozta el, melyet Hegyesi Márton és Sípos Orbán szerkesztett.
1890-ben a Magyar Orvosok és Természet Vizsgálók Váradon tartották vándorgyűlésüket, melynek megrendezését a Bihari Kárpát Egyesületre bízták, mely alkalommal egy újabb turistakalauzt jelentettek meg, Élesd és vidéke címen, ugyancsak Hegyesi Márton szerkesztésében.
1891. május 11-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE).
A Turisták Lapja 1892. május-júniusi számából tudjuk, hogy a Bihari Kárpát Egyesület május 1-jén tartotta évi közgyűlését báró Déry József elnökletével. Sípos Orbán alelnök évi jelentésében sokoldalú tevékenységről számolt be...

 

(Regisztrált felhasználóink a teljes dokumentumot letölthetik .pdf formátumban a Felhasználói menü Letölthető dokumentumok menüpontja alól.)