Dukrét Géza

A turizmus a második világháború és 1989 között

Ennek az időszaknak meghatározott személyisége Somogyi Sándor volt. Kitűnő szervezőképességével összetudta fogni a legaktívabb turistákat. Mivel az akkoriban újraszervezett ONT vezetője lett, ezen keresztül a kirándulások szervezése mellett, hangsúlyt tudott fektetni a szervezett környezetvédelmi nevelésre, a turista utak rendbetételére, kiépítésére, túravezetők képzésére.
1949-ben mikor az ONT megszűnt és feladatait átvette a Szakszervezetek Országos Tanácsának Turista Osztálya, a nagyváradiakat már felkészülve találták a legújabb intézkedések. 1949-ben a Nagyváradi Turista Hivatal rendelkezett menedékházzal Biharfüreden és a révi cseppkőbarlang mellett. Rövidesen átvették a Gruia-Dumi menedékházat, majd hosszú huza-vona után átvették a biharfüredi emeletes postai házat, amelyet nem használtak, és lakatlan volt.
1952-ig felújítottak 366 km útjelzést, ösvényeket építettek a Galbinába, a Csodavárban és a Szamos-bazárban, hidakat, létrákat és fogódzókat építettek, valamint kilátó erkélyeket, hármat a Galbinába, hármat a Csodavárba és egyet a Szamos-bazárba. Járhatóvá tették teljes hosszában a révi cseppkőbarlangot. Elmondhatjuk, hogy a Czárán Gyula által feltárt természeti szépségek eredeti formájukban álltak a turisták rendelkezésére.
A kirándulások elképzelhetetlen méreteket öltöttek. 5-600 személyes különvonatokat szerveztek a hétvégeken Révre, Biharfüredre, a Jád völgyébe és környékére, Kolozsvárra stb. és ezekben a különvonatos kirándulásokban elsők voltak az országban.
A nagyváradi Turista Hivatalnak mindössze négy alkalmazottja volt ebben az időben és ez szükségessé tette a jólfelkészült önkéntesek állandó közreműködését. Hiszen csak egy-egy különvonatos kirándulás vezetésére legtöbb esetben tíznél is több túravezetőre volt szükség. Az önkéntesek támogatására nem csak a túravezetésben volt szükség, hanem a nyári szezonban az útjelzések állandó karbantartásában.
A turisták büszkesége volt az évenként egy-két alkalommal megrendezett kiállítások. A Turista Hivatal helyiségében bemutatták a turisták által gyűjtött gazdag kőzettani, állattani és növénytani anyagot. Minden önkéntes tag kötelességének tartotta, hogy ezt a gyűjtést gazdagítsa. Ma is látható a Megyei Múzeumban a barlangi medve csontváza és más általuk begyűjtött leletek. Önkéntesek foglalkoztak barlangkutatással, felméréseket végeztek és elkészítették a révi, a tízfalusi, a fericsei cseppkőbarlang térképét. A Turista Hivatalnak saját fotólaboratóriuma volt, amely rendelkezésére állt fotósainak.
Óriási hangsúlyt fektettek a természetvédelemre. Csupán néhány példát sorolok fel:
1951-ben az Erdészeti Minisztérium Biharfüred védő zónáját 100 hektárban állapította meg, kérésükre a védőövezet ki lett terjesztve 1100 hektárra. 1952-ben kérték a biharmegyei karsztvidék védelmében, hogy minden szakadék-zóna kerületében 500 méter távolságnyira meg kell tiltani midennemű erdészeti tevékenységet, úgy mint erdőirtás, kitermelési utak létesítése, vagy építése. Erre a kérésre is pozitív választ kaptak. A jóváhagyás megnevezi a révi szakadékvölgyet, a Meleg-Szamos forrásvidéket, a Csodavárat és a Galbina Izbuc és az egész Galbina völgyet.

 

(Regisztrált felhasználóink a teljes dokumentumot letölthetik .pdf formátumban a Felhasználói menü Letölthető dokumentumok menüpontja alól.)