A Zichy-barlangban voltam túravezető

Beküldve: .

Beszélgetés Dánielisz Endrével

danielisz3.jpg Dánielisz Endrét Bihar megyében írói, történészi munkássága kapcsán nagyon sokan ismerik, azt viszont kevesen tudják, hogy a múlt század negyvenes éveiben a révi Zichy-barlangban idegenvezetőként dolgozott, miközben a szülei vezették a turisztikai intézményt. Interjúnkban felidézte az barlang mellett működő szálloda korabeli hangulatát és beszélt a túrákról, amikre Kessler Hubertet , az Aggteleki barlang egykori igazgatóját kísérte el az Erdélyi-szigethegységben.
 
 
 
  
- Hogyan került kapcsolatba ezzel a térséggel?
- Ennek magyarázatához vissza kell mennünk az időben. A nagyapám, Danielisz Endre Békéscsabán volt fésűs kisiparos, de miután Szalontáról kihalt a fésűs, átköltözött ide és 32 évesen folytatta a család ősi mesterségét: kerek szaruból egyenes fésűt készített nagyon sok munkával... de meg tudott élni belőle. Apám már itt született és ő is követte a fésűsséget, akárcsak én. Máig megvan a felszabadulási könyvem. Miután épen egészségesen hazatértem a leventéktől, leérettségiztem, és azt ajánlották, hogy menjek Kolozsvárra, mert innen annyi magyar ajkú tanító vándorolt át Magyarországra, hogy az iskolák tanítók nélkül maradtak. Két hónap után letettem a tanítói vizsgát és ki is neveztek álmaim falujába a dél-bihari Köröstárkányba. A néprajzosok erre felkapják a fejüket, mert ez egy olyan hely a Fekete Körös partján, Belényestől 4 km-re, az Erdélyi-szigethegységtől pár 10 km-re, ahol még élt a népballada, a népdal, a népi szokások, mondások.

rev.jpg - Hogyan lett Endre bácsiból barlangi idegenvezető?
- 1940-ben a révi barlanghoz és szállodához gondnokot kerestek. Édesapám elvállalta és családostól odaköltözött. Ő a szállodával foglakozott, édesanyám volt a szakácsnő, a nyári vakációkban pedig a Zichy-barlangban én voltam a túravezető. Itt ismerkedtem meg a Kolozsváriakkal, Dr. Balog Ernővel, Tulogdi Jánossal valamint Kessler Huberttel, aki az Aggteleki barlangnak volt az igazgatója. Ő is kutatta a Bihar Hegységet és hallott a révi barlangról. Felkért, hogy legyek a segítségére a kutatásaiban. A révi barlangban addig csak a Pokol terméig lehetett eljutni, amelyben egy szifon volt. A szifon azt jelenti, hogy a barlang teteje alábújik a víznek. Román napszámosokkal ezt a járatot addig mélyítettük, amíg a vízszint a sziklaboltozat alá apadt. Így a fejünk feletti sziklákba kapaszkodva átjutottunk egy olyan járatba, ahol ember addig még nem járt. Ez 1942-ben történt. A barlangból a Handl Károly által felfedezett rész 710 méter körül volt és mi is hozzátettünk kb. 200 métert, amíg eljutottunk egy újabb szifonig. Itt volt egy csomó sugat, ami azt jelenti, hogy az apró törmelék felgyűlt és elállta a víz folyását, ezt ki kellett lapátolni, hogy tovább tudjunk haladni. Ezután beértünk egy hatalmas terembe. Az átható csendben egyszercsak azt halljuk, hogy verik a sziklafalat - ami teljes képtelenségnek tűnt. Kessler megmagyarázta a dolgot: miután a román napszámosok az utolsó sugatot is eltávolították, az addig vízzel kitöltött üregbe betódult a levegő és ez okozta a zajt....
 
revibg2.jpg
- Meddig tartott ez az időszak a révi barlangnál?
- 1944-ig, amíg bejöttek az oroszok.

- Milyen körülmények voltak akkoriban a szállodában?
- Akkor még nem volt felfedezve a Medve barlang, a Zichy-barlang volt a nagy szám. Váradról sokszor félszáz fős delegációk is kijöttek, a szálloda mind a 16 szobája tele volt, édesanyám gyakran 60 személyre is főzött. Kijártak a színészek, művészek is... lefoglalták az egész szállodát. Később széthordták a szálloda berendezési tárgyait, a székektől a takarókig mindennek lába kelt.

- Akkor volt már villamosítás a barlangban?
- Nem, a magyar világban még nem volt, ez tényleg a szocializmus „vívmánya". Elvezették a barlangból kifolyó patak egy részét úgy, hogy az 5 méterrel a jelenlegi vízesés mellett zuhant le és egy kereket meghajtva áramot termelt.

- Kesslerrel az Erdélyi-szigethegység más barlangjaiba is eljutott...
- Kessler Huberttel azt a feladatot kapta a Magyar Turisztikai Intézettől, hogy kutassa az Erdélyi-szigethegység barlangjait, és úgy gondolta, hogy a személyemben egy komoly, megbízható segítségre akadt. Elmentünk Csarnóházára, ahol az egyetlen magyar ember a jegyző volt. Kessler nála volt elszállásolva. A csarnóházi barlang bővizű patakja a Jád vizébe folyik. A barlangnak gyünyörű, legalább 6 méter magas bejárata van és odabenn faltól falig ér a víz. A barlang belsejében egy hatalmas sziklát találtunk, amely a lezúduló vízesés látványára emlékeztetett. Szereztünk egy létrát és felmásztunk ezen a sziklán, ahol nagy meglepetésünkre egy gyünyörű száraz felső járatot találtunk. Alul a vizes részen fekete volt a kőzet, míg fent, a száraz járatban gyönyörű, fehér, kristályos csillogású képződményekre bukkantunk.

- A harmadik barlangász kalandja Gálosházához kötődik...
- Valóban, az Élesdtől délre fekvő településre Szakál Sándor nevű egykori iskolatársam révén jutottam el, mert azt hallotta, hogy van ott egy patak, ami egyszercsak eltűnik a föld alatt. Tudta, hogy engem érdekelnek a barlangok, hát elhívott. Szereztünk egy hosszú kötelet és lementünk. Szörnyű bűz fogadott, állati tetemeken lépkedtünk. De néhány méter után eltűnt a patak. Nem tudhattuk milyen magas lehet a vízesés. A jó Istenre bízva magam leereszkedtem a kötélen, és szerencsémre szilárd talajra értem mielőtt elfogyott volna a kötél. Elindultunk a vízfolyás mentén, de odébb megint eltűnt a patak, a mennyezet alá bújt, de fölfelé haladva találtunk egy másik, egy száraz járatot is. A szalontai újság akkoriban meg is írta, hogy Dánielisz Endre felfedezte a Gálosházi barlangot. Ezután Xantusz János földrajz szakos tanár úrral felvettem a kapcsolatot, és vele, valamint a kolozsvári barlangászokkal újra bejártuk ezt a barlangot. Xantusz János: Tündérszép tájakon című könyvében említést is tesz erről a felfedezésről. Az előző szakasznál tovább jutottunk de, egyszer csak elkeskenyedett ez a száraz járat annyira, hogy csak hason csúszva tudtunk tovább haladni. Amikor a leszűkült járat végére értünk betartottuk a karbid-lámpát, és - még ma is rossz érzés fog el, ha rágondolok - azonnal megindultunk visszafelé, amilyen gyorsan csak tudtunk. A következő történt: kint lezúdult egy hatalmas eső és a víz ilyenkor befolyik a dolinákon át a barlangba, és hirtelen megemelkedik a vízszint, mi pedig láttuk, ahogy kezdi elárasztani a fenti száraz járatot, amiben mi kúsztunk. Ha nem vagyunk elég gyorsak... Hát, ilyen kalandosan zárult a Gálosházi barlang felfedezése.

danielisz2.jpg
 
- Végezetül milyen könyvet ajánlana azoknak, akik ezt a térséget jobban meg szeretnék ismerni?
- Nemrég jelent meg a nagyváradi Prolog kiadó gondozásában a Bihar megye útikönyve című kiadvány két kötetben, amelynek jómagam is társszerzője vagyok. Ezekben a könyvekben valamennyi Bihar megyei településről lehet adatokat találni, valamint fotókkal és térképekkel is igyekeztünk érdekesebbé tenni az olvasnivalót.
Pásztai András