Biharfüred története

Beküldve: .

Tartalomjegyzék
Biharfüred története
2. oldal
3. oldal
Daday János

A Bihar-hegység északnyugati részében, a Sebes-Körös vízgyűjtőjében, a Jád patak forrásvidékén fekszik megyénk híres hegyvidéki üdülőtelepe: Biharfüred. Ideális fekvésű klimatikus gyógyhely: 1102 méterrel a tenger szintje felett, fenyvesektől körülvéve, szélvédett völgykatlanban épült. A legrégebbi időben messze vidéken ismert volt az itteni Csodaforrás, melynek 5,5 Celsius-fokos vizét gyógyhatásúnak gondolták. A bővizű forráshoz zarándokolt az egész környékről a nép, enyhülést keresve bajaira. Ennek köszönheti létrejöttét a fürdőhely. Akkoriban még csak egy esztena, a völgyi karám volt itt (innen a település román neve is), az nyújtott menedéket az ide tévedt embereknek.

A nagyváradi görög katolikus püspökségnek 140 ezer holdas erdőbirtoka volt a környéken. Mihai Pavel görög katolikus püspök elhatározta erdőbirtokainak számbavételét, és 1882-ben Pádisról jövet megpihent ebben a csendes, széltől védett völgyben. Itt akkoriban a püspökségi juhnyáj legelt, és a püspök a juhásznál kapott éjjeli szállást. A hely annyira megtetszett neki, hogy a katlan délnyugati csücskében szoba-konyhás szállást építtetett magának, természetesen fából.
A következő évben a püspök megépíttette az első szállodát, a Szibériát, 9 szobával, folyosóval, verandával. így már tudott fogadni vendégeket is. 1884-ben megépült az Elisabeta névre keresztelt „restaurant": étteremből és 6 szobából állt. 1886-ban készültek az Arcadia, a Dőri, a Zóna, az Auróra villák. Később a püspöki rezidencia, majd az Arcadia a tanárok üdülőháza lett. Épült egy kápolna is, majd következett a posta, a Terézia villa, a fürdő és az orvosi lak. Divattá vált a váradi gazdag előkelőségek körében, hogy az egyre híresebbé váló Biharfüreden egy-egy nyaralót építsenek. Ezek a fából készült épületek már nincsenek meg, elkorhadtak, elpusztultak, egyesek helyére másikat emeltek.
 Biharfüred megközelítése is nehézkes volt. Szekéren, lóháton, málhás lovakkal lehetett eljutni oda. A vármegye 40 ezer óra napszám költséggel 1892-től kezdve utat épített Bondoraszótól Biharfüredig, Csapó Ferenc mérnök vezetésével.
 Az  üdülõhely népszerûsítésében Czárán Gyula szerzett halhatatlan érdemeket. Õ elõször mint látogató került Biharfüredre 1892-ben, és felismerve a hely turista szempontból páratlan fekvését, bihari tartózkodásának és munkálatainak központjává tette azt. Innen indulnak ki híres körútjai, amelyek a környék csodálatos természeti szépségeihez vezetnek. Minden egyes körút egy-egy értékes költeménye Czáránnak, mert a terep alapos ismeretében oly körültekintéssel és ihletett fantáziával állította össze az útvonalakat, hogy ezeket bejárva sokkal többel maradunk, mint ha ugyanazokat a látnivalókat más oldalról közelítjük meg. Még ma is ismeretesek és látogatottak ezek a több mint százéves túraösvények. Nagyszerû kapcsolat alakult ki a püspökség és Czárán között, hiszen a püspökség célja a nyaraló fejlesztése volt, Czárán munkája pedig arra irányult, hogy leírja, útjait járhatóvá tegye, feltárja a hegyvidék rejtett, addig sohasem látott gyönyörûségeit.