Téli kalandok az Aranyos-völgyében

Beküldve: .

Kincses László „szösszenete"
Nyakunkon a tavasz!
Nálunk már olvad a hó, vagy nincs is, tavaszias szellő csap az arcunkba, ha kimegyünk a friss levegőre.
A természet kedvelő embereknek ilyenkor már pezseg a vérük. A horgászok rendbe szedik a botjaikat, a folyók vízállását kísérik nagy figyelemmel vagy épp az elmúlt szezonból megmaradt etetőanyagokat és csalikat szelektálják. Ez az általános dolog, persze rengeteg horgász és természetjáró is akad, aki nem tölti tétlenül a téli napokat sem. Több fórumon értekezhetünk a téli események kapcsán is. Most azonban, ahogy nyílik az idő a túrázási kedv is egyre jobban előtérbe kerül.

Image001

Mi is szoktunk járni télen a környéken egy-egy havas túrára, vagy szánkózásra, de az Erdélyi-szigethegységbe igazándiból márciustól járunk.
Nem azért, mert félek a megpróbáltatásoktól vagy az útviszonyoktól, azonban, ha egy kellemes családi túrára vágyunk inkább kellemesebb időt szoktunk kinézni. A hegység tőlünk, mintegy 120-130 km-re van ezért az időjárás előrejelzések alapján be tudunk tervezni egy könnyed kis családi túrát, vagy mégsem!
Történt tavaly március 2-án:
Elhatároztuk előző este, hogy felugrunk a Rozsda-szakadékhoz, amely kedvenc kora tavaszi célpontjaink egyike.
Néztem az interneten az időjárás jelentést, de a kedvezőtlen infok ellenére is elindultunk. Belényes környékén ragyogó idő fogadott bennünket.
Nucet (Diófás) községbe érve még mindig biztató volt minden, azonban a szerpentinen egyre feljebb haladva már egészen megváltozott minden.
Az út le volt takarítva, de mellette már tekintélyes hókupacok voltak. Felérve Vértopra a völgyet is alig találtuk meg, amely a Rozsda-szakadékhoz megy fel, nemhogy bármely turista utat. Hamarjában változtattunk az Úti célon és aznap elmentünk az Ördöngős-völgybe és a Vércsorog-vízeséshez.

Image005

Az Ördöngős-völgy bejárása egy kellemes emlék a mai napig is a Vércsorog túra azonban már felemásra sikeredett. A frissen hullott hóban mi voltunk az első túrázók. Itt nem volt, akkora hó, mint Vértopon (kb. 25-30cm) ezért nekivágtunk. A fenti szakaszon, ahol utoljára kell átkelni a patakon, a jég beszakadt alattam és combig merültem a patakba. A nagyobbik fiam jött velem egész a vízesésig, de a feleségem és a kisebbik fiam meghátrált az eset láttán és megvártak bennünket, amíg visszatértünk egy-két fotó elkészítése után.

Image004

Visszafelé jövet felvettük a menetben elrejtett szánkót és a nagyobbik fiam boldogan húzta lefelé rajta a kisebbik gyerkőcöt. Én előre mentem fotózni és vissza tekintve csak azt láttam, hogy egy hólepte hiányos deszkázatú híd közepén a kicsi fiam szánkóstul borul a mélybe. Szerencsére a nagyobbik fiam és a feleségem elkapta a kezét, így nem lett belőle tragédia.
Ezért is szoktam mondani mindig, hogy ne igazából a balesetek okait keressük, hanem készüljünk fel minden esetleges veszélyforrásra egy- egy túra alkalmával, mérlegeljünk mindent és ha kellőképpen tájékozódtunk, akkor nekivághatunk.
A hegyekben egy rossz lépés is végzetes lehet.
Hogy vidámabbra fordítsam a szót, lassan a hegyekben is olvadni kezd a hó és ez egy különleges élményt tartogat az arra járók számára.

Image000

Ilyenkor nem az őszi színkavalkád fogad, hanem három szín dominál az 1000m körüli szinten, a zöld a fehér és a lila. A fenyvesek zöldje az árnyékban megmaradó hóval és a napsütötte rétek lila krókusz mezeje egy olyan kontrasztos összképet tár elénk, amely feledhetetlen emlék lesz számunkra!
A feleségem leült a bolgár sáfrányok közé és azt mondta, hogy ilyen varázslatos szőnyeget csak a természet alkothat.
Ezt a látványt én sem felejtem el soha, higgyétek el nekem ez egy maradandó élményt nyújt az akkori túrázók számára!
Kincses László


További fotók:
Image002

Image003