Háromkirályok vízesés

Beküldve: .

Hogyan jutunk el a Háromkirályok vízeséshez?


haromkiralyok-informacios-tablaBoga telep bejárati hídjától az üdülőfalu belseje felé haladva, kb. 1 km séta után érjük el a jobbra lévő első útleágazást. Itt jobbra fordulunk, átkelünk a kis hídon, és a balra ívelő úton megyünk tovább. Mostantól a bal oldalunkon van a Boga patak.
Nagyjából egy kilométert kell ezen az úton megtennünk, mielőtt ráfordulunk a vízeséshez vezető útra. Elhaladunk a szeméttelep mellet, majd megnyugtató távolságban találunk egy kis kerekes kutat, ahol egy kis vödör segítségével megtölthetjük a kulacsainkat. Tovább sétálva hamarosan meglátjuk a jobbról érkező Bulbuci-patakkal, amelyik a Háromkirályok vízesést táplálja. Mi még tovább megyünk kb. 250 métert az eddigi utunkon.

VIDEÓ: http://padis.hu/videok.html

Tovább tárul a Valea Rea-barlang

Beküldve: .

A legfrissebb eredmények a 16 kilométeres Valea Rea barlang feltárásában
(A Boga völgyébe torkolló Valea Rea völgyben található a Valea Rea-barlang. A Valea-Rea barlang Románia gipszképződményekben leggazdagabb és legváltozatosabb barlangja...)
 
Barlang: Valea Rea-barlang
Járathossz: 16.357 m. / Szintkülönbség: -372 m.
Kutatás, térképezés: "Z" Nagyvárad (1986 - 2014)
Beküldte: Zih József
 

Kutatástörténet

 
Valea Rea barlangA barlang feltárásának története 1986-ra nyúlik vissza, amikor Liviu Vălenaş és fia, Adrian Vălenaş az első terepbejárást kezdeményezik a Cârligaţi - Cornu Muntelui - Fântâna Rece csúcsok alkotta északi főgerinc meredek, déli lejtőjén, a Valea Rea-patak vízgyűjő területén. Ezen a felszíni bejáráson Adrian Vălenaş egy zsombolybejáratot fedez fel 1350 m. tengerszint feletti magasságban, az erdőhatár közelében. Ekkor még azonban senki nem sejtette, hogy a félméternyi, anizuszi dolomitban nyíló és nem túl sokkal kecsegtető zsombolybejárat egy még csak nem is feltételezett, teljesen ismeretlen barlangrendszer kulcsa lesz. Az Adrian-zsomboly első feltárására 1987 augusztusában kerül csak sor, amikor Liviu Vălenaş és DAMM Pali egy -29 méteren található szűkületig jutnak le. Ezt az akadályt két héttel később a DAMM Pali, Moréh Karcsi és Keserü György alkotta csapat bontja át (utóbbiak a marosvásárhelyi "Ursus Spelaeus" barlangkutató csoporttól). DAMM Pali átjut a szűkületen, és néhány újabb szűk járatrész leküzdése után egy aknához ér, melyből vízfolyás zaja tör fel.

Emléktúra a Boga-ligetben

Beküldve: .

Egri Ferenc túraleírása

Kotlacsik Irén (1935-2002) vezetett előszőr a Bulz-körút maradványain a Bulbuci -vízeséshez. A Székelyföldről elszármazott Irénke oszlopos tagja volt a Váradi Nyomda klubnak és alapító tagja az EKE Bihari osztályának. Bogai, hétvégi házában mindig szeretettel fogadta turista társait, akik évente megemlékeznek róla legalább egy emléktúra alkalmával.
 
boga03
 
Czárán Gyula korában még csak „a szép Bulz-liget" létezett a mai, egyre zsúfoltabb Boga-telep (liget) helyén, melyet a Belényes–Déva főútról lehet a legkönnyebben megközelíteni, ha Kisszedresnél (Sudrigiu) letérünk a 763-as számú megyei útra Vasaskőfalva (Pietroasa) illetve Pádis irányába. Vasaskőfalvától a Köves Körös völgyén haladunk felfele mintegy 8 km-t a Boga-telepig. Itt balra letérve elhagyjuk a Pádisra vezető utat, és leparkolhatjuk autóinkat a Boga Gyöngye (Perla Boghii) panzió előtt. A panziót magunk mögött hagyva, az üdülőtelep főútjáról elénk tárul a Boga-kő hatalmas amfiteátruma. Az első nagy kereszteződésnél jobbra fordulva és átkelve a Boga-patak (régen Bulz) hídján, már a Nyisztor-bérc északi oldalán a patak bal partján folytathatjuk utunkat a beindulási pontig. (A térképen 1-el jelölve: N46.60723 E22.65899, 580 m, tszfm). Innen egy olyan, nem jelzett körutat fogunk bejárni, mely a Boga-telepről indulókkal ismerteti meg Czárán Gyula Bulz-körútjának legszebb elemeit.
 

A Tatár-hegy

Beküldve: .

Kincses László túraleírása
Régi vágyunk, egy méltánytalanul elhanyagolt hely, a Tatár-hegy megmászása. Sokszor jártunk már a Bogában, mindig elmegyünk mellette, de csak a lábainál lévő sziklafalakat érzékeltük, kerülgettük eddig, nem is sejtve, milyen szép látványosságok várnának ránk egy kicsit, vagy inkább sokkal feljebb. Tavaly ősszel elhatároztam, hogy nekiugrunk a feleségemmel és a kisebbik fiammal. Nem szoktam pedig szinte soha előre elhatározni a végső úti célt, mindig Belényesen döntöm el, hogy merre megyünk az időjárás függvényében. Szép idő esetén ugyanis inkább magaslati kilátópontokat, ködösebb napon, viszont inkább barlangokat, vagy vízeséseket keresünk fel. Nos, most épp a szép idő lett a Tatár-hegy veszte. Elautókáztunk ugyanis a Medve-barlangi elágazásig, ahol szintén körbe szoktunk nézni felmérve a reánk váró lehetőségeket. Kelet felé tekintve azonban megpillantottuk a Nagy-bihar tetején lévő pálcikát, vagyis a TV-tornyot.

tatar-hegy5

Behemót fürdője

Beküldve: .

Nagy Attila túrabeszámolója
behemotfurdoje
Hónapokkal ezelőtt Nagy Attila (regisztrált tagunk) vetette fel a kérdést az Érdekes helyek című fórumunkban: Ki látta már közelről a "behemót fürdőjét" ? . A Czárán által mesebeli és mítikus, de találó névre keresztelt túracélpontok egyike ez is. „Oncsásza hercege" az Erdélyi-szigethegység egyik legnehezebben megközelíthető helyeként írja le. A mai térképeken, útleírásokban nem is szerepel. Azt tudtuk, hogy az Oselu völgyében található, de arra, akkor senki nem adott pontos választ, hogy hol. Attilát ez nem tántorította el, úgy döntött utánajár dolognak és legutóbb már azt jegyezte be a fórumunkba: "Sikerült megtalálnom, a Schmidl-vizesés felső része a Czárán kilátóhoz elég közel. Fantasztikus látvány, igazán találó elnevezés volt Czárán Gyulától". A Bővebben gombra kattintva Nagy Attila útibeszámolóját olvashatják teljes terjedelmében.
a szerk.

Irány a Boga-völgy!

Beküldve: .

Első pádisi túránk során a Szamos- bazárt szerettük volna megtekinteni!
Pádis, egy kb. húsz km2 területű mészkő fennsík 1200-1300 m magasságban, rendkívül sok csodálatos látnivalóval, természetes karsztképződménnyel : dolinákkal, barlangokkal, sziklaszakadékokkal, vízesésekkel szabdalva.