Behemót fürdője

Beküldve: .

Nagy Attila túrabeszámolója
behemotfurdoje
Hónapokkal ezelőtt Nagy Attila (regisztrált tagunk) vetette fel a kérdést az Érdekes helyek című fórumunkban: Ki látta már közelről a "behemót fürdőjét" ? . A Czárán által mesebeli és mítikus, de találó névre keresztelt túracélpontok egyike ez is. „Oncsásza hercege" az Erdélyi-szigethegység egyik legnehezebben megközelíthető helyeként írja le. A mai térképeken, útleírásokban nem is szerepel. Azt tudtuk, hogy az Oselu völgyében található, de arra, akkor senki nem adott pontos választ, hogy hol. Attilát ez nem tántorította el, úgy döntött utánajár dolognak és legutóbb már azt jegyezte be a fórumunkba: "Sikerült megtalálnom, a Schmidl-vizesés felső része a Czárán kilátóhoz elég közel. Fantasztikus látvány, igazán találó elnevezés volt Czárán Gyulától". A Bővebben gombra kattintva Nagy Attila útibeszámolóját olvashatják teljes terjedelmében.
a szerk.


A Behemót fürdője

Ha már minden évszakban bejártad a Csodavárat, a Galbinát, a Szamos-bazárt és már láttad azt a több tucatnyi szép patakot, völgyet vízesést, szorost és barlangot, amelyekre felhívják a figyelmedet a most beszerezhető könyvek és térképek (amiből nem sok van) akkor vedd kézbe Seprősi Czárán Gyula vagy Mátyás Vilmos a Bihar hegységről írt könyveit.
Nagyon sok olyan természeti képződményt említenek meg ezekben a könyvekben amelyek már a feledés homályába merültek az utóbbi 50-100 év alatt.

ereszkedesazoselupatakhoz

 

Ezek közül az egyik ami felkeltette az érdeklődésemet a „Behemót fürdője" melyről így ír Czárán Gyula- „A Behemóth fürdője a szakadéknak egy teljességgel hozzáférhetetlen vízesése,alatta függőleges, magos falaktól őrzött nagy kerek sziklamedenczéjével .Behemót olyan fürdőkádat választott ,melyet kívüle más senki ne használhasson."
Több könyvet, útleírást ,ismerőst megkérdeztem a „Behemót-fürdője" pontos helyéről .de senki nem tudott használható információval szolgálni, így hát már csak egy választás maradt, egy-két barátot rábeszélek és már indulhatunk is.
Egy szép nyári napon két barátommal együtt elindultunk a Boga-völgyébe az ott lévő szállásunk elfoglalása után térképpel, tájolóval kötéllel(ha szükség lenne rá)felszerelkezve nekivágtunk a számunkra ismeretlen Boga-ligetnek.
Bogatelepről gyönyörű időben indultunk kelet felé a Boga-patak mentén egészen a Bulbuci patak beömléséig, itt aztán hol a patakmederben, hol pedig mellette a patak bal oldalán a kitaposott ösvényen a Háromkirály-vizesésig.
Pihentünk s gyönyörködtünk a látványban és haladtunk tovább balra a vízesés alsó ága a Gáspár-esés alatt átbújva, majd a Menyhárt és a legfelső Boldizsár esést is magunk mögött hagyva kiértünk egy valamikor jobb időt megélt erdészeti út maradványaira. Idáig tartott az ismerős útszakasz, mert itt nem a patak irányát követtök tovább Ny-i irányba ,hanem elő a tájolót és szigorúan tartva a K-i irányt elindultunk. A tervünk az volt hogy ebből a völgyből átmegyünk az Oselu patak völgyébe a Mataringa sziklás bérceit ÉNy-ról megkerülve, ami a két völgy között a vízválasztót alkotja.

haromkiralyokvizeses

 

A vízeséstől idáig 200 métert emelkedtünk és kb.ugyanennyit fogunk ereszkedni ezért szusszantunk egy kicsi ,ettünk pár falatot és folytattuk a felfedezést. Sokkal meredekebb volt az ereszkedés, mint ahogy arra számítottunk, elő kellett vennünk a kötelet, amit idáig a hátunkon cipeltünk. A mellettünk lévő bükkfák törzsén a kötelet átvetve duplán a kezünkben ereszkedtünk lefelé az általunk nagyon közelinek hitt hangját hallató patak felé. Ha jobb oldalra néztünk a Kutyakő meredek sziklafalai sejlettek fel mellettünk, de az alattunk lévő látvány sem adott bizakodásra okot, mert hát voltak olyan szakaszok, amelyeken, a függőleges falakon kellett kötélen lógnunk. a kötélen függés közben megcsúszott a lábam és egy pillanatig ott lógtam a kb. 20-25-méteres magasságban, de ennek ellenére épségben elértük az Osel medrét.

Gyönyörű látvány fogadott minket, a patak közvetlen környezete mint bársony mohaszőnyeg terült el körülöttünk,a nap sugarai csak elvétve tudtak utat törni maguknak a sűrű lombok között. Itt egy percig leültünk a patak köveire és élveztük ezt a helyzetet. Egy szendvics elfogyasztása után a hátizsákjainkat letettük és elindultunk, hogy a patak forrását megkeressük. Sikerrel jártunk, mert rövidesen megtaláltuk, az Osel forrását. Nagyon szép volt, amint a sűrűn mohával benőtt kövek közül szabályosan előbuggyant a víz. A forrás felett szebbnél szebb kölönféle sziklaalakzatokra lettünk figyelmesek. Nem hagyhattuk ki, hogy ne nézzük meg őket közelebbről. Rövidesen visszaindultunk, felvettük zsákjainkat és igyekeztünk eredeti célunk felé. A völgy, amiben haladtunk egyre meredekebb lett és szűkült folyamatosan, de a Behemót fürdőjét még nem találtuk, pedig folyamatosan bújtuk a térképet és csak találgattuk a hozzávetőleges helyét. A völgy aljába a patak egyre nagyobb vályút vájt - olykor 2-3 méter mélyet - s ezáltal számos kisebb vízesésen kellett magunkat átverekedni. Egészen addig, amikor már nem tudtuk az utunkat folytatni a patak mellett, és rákényszerültünk hogy elhagyjuk a patakot. Kimásztunk a jobb oldalra és hamarosan elérkeztünk a Czárán-kilátóba.

Kicsit csalódottak voltunk, hogy nem sikerült rátalálnunk a Behemót fürdőjére. A kilátóból a Schmidl-vizesés fölött 120-méterrel gyönyörűen beláttuk az egész Boga-völgyet és a Boga katlanba is bepillantást nyerhettünk. A következő problémát az okozta, hogy miképp fogjuk leküzdeni azt a 120 métert, ami elválaszt bennünket a biztos talajtól a völgy alján, mert ugyebár semmi kedvünk nem volt ugyanezt az utat visszafelé is megtennünk. Közös megegyezéssel elindultunk a kilátótól K-felé a katlan peremén egy jobb lejutási pontot keresve a Boga-patak partjára, de mivel úgy láttuk, hogy alattunk végig 100-120 méteres szinte teljesen függőleges sziklák sorakoznak, ezért nem mentünk tovább a peremen, hanem egy arra alkalmasnak hitt sziklarepedésben megkezdtük az ereszkedést. Csodával határos módon sikerült öt vagy hat kötélhosszal leérnünk. A patakpartról visszatekintve túlságosan is magasnak tűntek azok a sziklafalak, amelyen leereszkedtünk.
Visszamentünk a szállásunkra kipihentük magunkat és megegyeztünk, hogy újra megpróbáljuk felkutatni a Behemót fürdőjét, de talán már egy másik útvonalon.

 

behemotfurdoje2

 

Az elhatározás nem váratott sokáig magára mert még ez évben ősszel ismét visszajöttünk,a Boga-völgyébe egy még jobban átgondolt még jobban megtervezett céllal a „Czáráni fürdőre" rátalálni. Ismét a boga-patak partján indultunk el de most a Schmidl-vizesés előtt kb. 200 méterrel a patak bal oldalán lévő nem túl meredek hegyoldalon kapaszkodtunk felfelé erősen balra tartva egészen addig amigcsak a szirt széléig ki nem értünk, itt kb. egymagasságban voltunk a Czárán kilátóval csak a vízesés felső része választott el tőlle. Szépen kényelmesen haladtunk tovább a folyásiránnyal szemben ,és a legnagyobb megdöbbenésünkre elértünk egy olyan részre ahol szinte száraz lábbal át tudtunk sétálni a patakon, de a patak közepén megpillantottuk azt, amit ez idáig csak kerestünk: a bal oldalunkon ott tátongott a mélységes Behemót fürdője, amibe csak úgy tudtunk belepillantani, hogy kötélbiztosítással 20 métert ereszkedtünk és a földön hasalva, tartottuk egymást a bokájánál fogva. Boldogok voltunk a felfedezés mámorító érzésétől.
Amint kigyönyörködtük magunkat, még felszaladtunk a Czárán kilátóba aztán rövid pihenés után vissza ugyanezen az útvonalon Bogatelepre.
Összegezve: köszönjük néked Czárán Gyula a felfedezés örömét.

egynagyati

A Czárán kilátó alatt

További fotók a túráról - katt ide!