Czárán Gyula Felső körútja, a Kataraktália

Beküldve: .

(a Rézbányai vízi játékok gyöngyfüzére)
 
„Rézbánya természeti nevezetességei három nagy körútba vannak összefoglalva. Mindegyik egy teljes nyári napot, s legkésőbb reggel öt órai elindulást kíván; de nagyobbrészt lóháton tehetők meg, s nem mondhatók tehát nagyon fárasztóknak. Az Alsó körút főleg földalatti látványosságokat mutat be; a Felső körút Rézbánya gyönyörű vízeséseit tárja fel; míg a Középső körút vegyesen vízeséseket s barlangokat fűz egy csoportba – szép kilátási pontokkal mind a három dicsekedhetvén." (Czárán Gyula: Kalauz)
 
2 MenyaszonyfatyolEFE 4187

Czárán Gyula rendkívüli érzékkel fedezett fel, és később, rá jellemző szakszerűséggel, tárt fel egy sor oly páratlan szépségű vidéket, melyben az általa Kataraktáliának vagy „rézbányai vízi játékok"-nak nevezett tájegység kiemelkedik szépségével, vadságával és dimenzióival. Hármaskörútja Rézbánya (Băiţa) környékén, egy igazi „Terra incognita" volt számunkra is, akik azt hittük, jól ismerjük Biharországunkat. Ezt a hitünket rázta meg alapjaiban egy budapesti, néhai barátom, Kalmár László (a Magyar Természetbarát Szövetség szakmai titkára) ajándéka. Még 1998-ban vásárolt az „Ecserin" nyolcvan forintért tíz darab, A4-es kartonra kasírozott régi fotográfiát, melyeken csodálatosabbnál csodálatosabb vízeséseket örökített 1 BellavistaRuzitskameg egy titokzatos művész. Állítása szerint ezek a fotók bihari vízeséseket ábrázolnak... Mondanom sem kell, hogy parázs napok következtek, mert fogalmunk sem volt, hol lehetnek ezek a vízi csodák. A Fekete-Körös forráságainak (Pojánai-Körös – Crişul Poiana és Rézbányai-Körös – Crişul Băiţa) vidéke fehér foltként szerepelt az 1950-es évektől mostanáig a turistatársadalom térképein is. A „baráti", szovjet, pufajkás fennhatóság irányításával beindult uránbányászat miatt lezárt és a Securitate által felügyelt területen csak az államtitok megsértésének vádjával lehetett engedély nélkül mászkálni, a kutakodásról nem is beszélve. Egy szerencsés véletlen folytán azonban, az Erdély régi számait lapozgatva az 1904-es évfolyamban rábukkantam fotóink egyikére! Dr. Ruzitska Béla felvétele a Bellavista címet viselte, az azonos vízesésről elnevezve.
Az Erdélyben megjelent cikkből azt is megtudtuk, hogy a képek annak a sorozatnak a részei, melyet dr. Ruzitska Béla készített akkor, amikor Czárán Gyula átadta az EKE országos küldöttségének a rézbányai Hármaskörutat. Az átadására 1904. július 15–16–17-én került sor. A háromnapos expedíción kilenc EKE-tag vett részt, közöttük Melitskó Frigyes M.Á.V.-ellenőr, az EKE turisztikai osztályának elnöke, Tanács József EKE-ellenőr, dr. Ruzitska Béla egyet. m. tanár és neje, valamint dr. Szádeczky Kardos Gyula érkezett Rézbányára.
Az egyetlen rézbányai fogadónak volt állandó vendége Czárán Gyula. Éveken keresztül bérelt itt saját szobát, innen vezette munkásait a vadon addig járhatatlan útjaira, és itt fogadta a Lunkáról (Lunca) szekéren érkező EKE átvevő bizottságát is.
Rézbányáról indulva a Blága-gerincen haladtak felfelé a régi bányakutató úton egészen a Két fél-esésig. Itt beereszkedtek a Funtinyel-patak (Fântânele) medrébe, és a Piculák apró esései mellett egy bal oldali kitérőn a Hotorán-patak Pongrác–Szervác–Bonifác hármasesése után vissza a fővölgybe, majd egy éles sziklagerincen le a Szentháromság-esés vad völgyébe, ahol a Fontinyel-, a Hotorán- és a Cârligoi-patak egy-egy, külön is csodálatos vízesésben hull alá a sziklafalakról: „A velük ép szemben kirúgó sziklaerkélyről egy hatalmas egésszé összeolvadva, egyetlen nagyszerű vízi játékot, egy képet alkotva látható egyszerre mind a három - Plitviczát juttatva önkénytelenül a néző eszébe." (Czárán Gyula: Kalauz)
Czárán innen visszakapaszkodott egy igen meredek és kacskaringózó „kígyózón" az Olvasó-esés (Cârligoi-patak) hosszan elnyúló ágához, majd fel a Bihar főgerince alatt meghúzódó kis mezőre, ahonnan továbbhaladtak a Bellavista-esés irányába. Következett a Bihar- és az Illés-patak, valamint ezek mellékágainak esései: Amazon-, Apród-, Menyasszonyfátyol a sleppel-, Ezüstlétra-esések.
Czárán Gyula minden erőfeszítése ellenére, a már előbb említett politikai, gazdaságpolitikai okok, valamint a terület elszigeteltsége miatt is a Körösköz-mezőnél (Între Crişuri) találkozó Szélső- és Bihar-patak vízesései majdhogy feledésbe nem merültek, kevesen ismerték és járták a kiépített czáráni utakat, melyeket a meredek lejtők puhább talaján lefutó vizek elég hamar megrongáltak és el is tüntettek.

5 Szentharomsag 4269
A Kalauz Biharfüredi kirándulásokra (Czárán Gyula, Belényes, 1903) megjelenése óta, majd évszázadnyi csend után kaphattunk hiteles turisztikai és tájékozódási információkat a Bihar-hegység eme titokzatos tájairól, dr. Mátyás Vilmos (1911–1986) Biharhegység turistakalauz (Budapest, 1988) című könyvéből.
Mi 1998 óta folyamatosan követjük nyomon a Rézbányai vízi játékok fennmaradt ösvényeit. Az elmúlt, május elsejei hosszú hétvégén sikerült fellebbentenünk a titok fátylát a Felső körút utolsó ismeretlen alakjáról is! Lencsevégre került az Olvasó-esés is!
Népszerűsítő publikációink, könyveink és önkéntes munkánk eredménye, hogy egyre többen keresik fel, iktatják pályázatokba, írnak a vidékről, és már turistajelzések is megjelentek, nem feltétlenül a Czárán-nyomvonalon.
A mellékelt térképen a fentebb leírt, eredeti Czárán-nyomvonalat (kék szín) és az általunk javasolt útvonalat (piros szín) tüntettük fel a könnyebb megközelítés, a jobb időbeosztás és a mérsékeltebb fizikai megterhelés miatt. Mindezek ellenére ki lehet próbálni az eredeti változatot is: kisebb túlélő túra!
 
FelsoKorutCzaranNyomvonal
Felső körút - Czárán-nyomvonal
 
FelsoKorutAjanlott
Felső körút - Ajánlott útvonal

A Nagyvárad–Déva (E79) műútról Vaskóh (Vaşcău) után letérünk balra Lehecseny (Leheceni) és Vaskoh-Szelestye (Sălişte de Vascău) településeken keresztül Biharmező (Poiana) felé. Ma már szinte végig aszfaltos úton mehetünk. Biharmező utolsó házait elhagyva az út leveti burkolatát, és az épülő víztározó medrében haladunk tovább a Pojána-Körös völgyén fölfele. Hamarosan találkozunk a balról, Rézbánya felől beereszkedő kék pont turistajelzéssel, mely végig fog kísérni a Szentháromság-esésig.
Gépkocsikkal Körösköz-mezőig (Întrecrişuri) mehetünk. Itt tör a felszínre az a használaton kívüli bányászati kisvasút, mely a hegy alatt érkezik Rézbánya Plájról (Băiţa Plai) és a hegy alatt távozik Avram Iancu felé. Ezen a helyen folyik egybe a Szélső-, a Bihar- és a Holló-patak, vagyis itt születik meg a Fekete-Körös pojánai ága, a Pojána-Körös.
A vasúti híd alatt áthaladva balra fordulunk a Szélső-patak völgyébe, az erdészeti utat, illetve a kék pont turistajelzést követve, mely a felső szakaszon már a favágók után visszamaradt csonkok és rönkök között vezet, gyakorlatilag a patak medrében a Szentháromság-esésig (3. pont - N46.47177 E22.66382). (A kék jelzés itt visszafordul, és kissé lennebb, jobbra kikúszik egy meredek, sziklás erdei úton a Blága-gerincre, onnan pedig vissza Rézbányára.) Mi innen, a bal oldali éles gerincen kimászunk a vízesés feletti, új erdészeti útra, és jobbra fordulva követjük azt a Fontinyel-patakig (Fântânele), melynek jobb partján felfelé menet érintjük a Piculák-eséseket (2. pont - N46.47551 E22.66501), majd érkezünk a Kétfél-esés alsó részéhez (1. pont - N46.47729 E22.66875). Itt balra kikapaszkodunk az őt ketté osztó régi bányakutató útra, ahonnan rálátunk a felső részre is. Az úton továbbhaladunk a Hotorán- és a Cârligoi-patak forrásvidékén, majdnem szintvonalon egészen a Bihar-gerinc alatti kis, romantikus tisztásig, ahol ebédelhetünk (10. pont - N46.46613 E22.66832)
Előtte még beereszkedhetünk a Cârligoi-patakhoz vezető új fakitermelő úton az Olvasó-esés (4. pont - N46.47075 E22.66857) hosszan elnyúló habjaihoz, melyet idén májusban találtunk meg. Ebéd után követjük a főgerinc alatti ösvényt a Bihar-patak vízgyűjtőjének forrásvidékén, míg szembe nem találjuk magunkat a Bellavista-eséssel (5. pont - N46.44841 E22.67959).
Tovább a Bihar-patak jobbján, az új fakitermelések okozta traktorúton bukdácsolunk a régebbi útig, ahonnan már nem sok van az Amazon-esésig (6. pont - N46.45265 E22.66556). Vállalkozókedvűek az útról beereszkedhetnek a meredek, törmelékes parton a Bihar-patakig, azon átkelve az útról jól látszó mellékpatak Amazonjához. Nagy vízállásnál veszélyes átkelni!
Az Amazon-eséstől nem messze, de már a Bihar-patakon találjuk az Apród-esést (7. pont - N46.45289 E22.66267). A patak partján, egy régi meddőhányón épült, és lefelé indulni készülő hétvégi ház mellett ereszkedünk be a patakmederben az Apród alá. Itt már találkozunk az újonnan épült mikro-vízerőművek öko-nyomaival és építményeivel. Zúgásuk folyamatosan szennyezi a környéket.

10 Nagybihar Bellavista 4253

A továbbiakban a Menyasszonyfátyol-esés a sleppel következik (8. pont - N46.45685 E22.66411). Megközelíthető az útról nyíló, régi ipari vasúti alagúton (saját felelősségre), vagy az alóla szinte teljes egészében elmosott, valamikori hatalmas meddőhányó oldalán fel. Innen továbbemelkedünk az Alsó menedékház (sziklaüreg) mellett a következő vízesés felé vezető ösvényre. Ennek végén beereszkedünk a Felső menedékház (sziklaüreg) mellett az Ezüstlétra-eséshez (9. pont - N46.46087 E22.65946) . Ugyanazon a bekötő ösvényen jövünk vissza a gerincig, ahonnan hosszú, meredek ereszkedőn le a Bihar-patakhoz, az útra. Innen alig fél óra után megérkezünk kiindulási pontunkhoz. Egy egész napos, nagy szintkülönbségeket legyűrő útvonal, mely kora reggeli indulást igényel, de minden fáradságot megér, különösen csapadékos időszakok után!
 
 
Egri Ferenc
Czárán Gyula Alapítvány – Bihari Turista Club, Nagyvárad
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.