Tavaszi túra a Galbina-kőközben

Beküldve: .

Kincses László túrabeszámolója
Március végén két ismerősömmel elhatároztuk, hogy húsvét hétvégén kimegyünk a Szigethegységbe.
A túra napját az időjárás előrejelzések alapján szombatra terveztük, mint később kiderült jól döntöttünk. A konkrét célt nem határoztuk meg előre, mindegy merre, csak menjünk. Én már gondolkodtam néhány nappal előtte, hogy hová is menjünk, próbáltam mérlegelni a lehetőségeket és az erőviszonyokat. Egyik társam már volt kint velem két alkalommal, a másik még soha nem járt a környéken sem. Aki már járt a hegységben az méltán számíthat egy csodálatosan eltöltött napra bármerre megyünk is, aki pedig még nem, annak „ a gyereknek minden vicc új" alapon szintén mindegy merre megyünk. Utolsó pillanatban csatlakozott még a nagyobbik fiam is, aki már rutinos túrázónak számít, hiszen együtt már tizen éve járjuk a mindíg más arcát mutató, kifogyhatatlan látványosságokban bővelkedő bihari tájat.

Galbina-szurdokban_2

Nyertes túrabeszámolóink (1)

Életmentés és egyéb kalandok a Bihar-hegységben

Gyulafi László - Budapest
2003 októberében a Bihar-hegységben túráztunk. Egy nap bejártuk az Elveszett-világot és a Szamosbazár körútjait. Ezzel tíz órányi kemény hegyi túrát tudhattunk magunk mögött, és már csak az esti pihenésre, sörözésre tudtunk gondolni, amikor két megrémült magyar turistával találkoztunk. A szülők elveszett gyermeküket keresték, aki felnőtt barátjukkal indult rövid túrára, ám még nem érkezett vissza... Alaposan kikérdeztem őket, s a következőket tudtam meg: a felnőtt és a fiú egy magas szirtre (Galbina-szirt) mentek fel naplementét nézni. Zsemlámpát nem vittek magukkal, ahogy térképet, gyufát, meleg ruházatot sem. Ekkor már két órája korom sötét volt, az erdő azon része a medvék egyik kedvelt útvonalán fekszik, az ösvények sziklás, szakadékos utakon vezetnek, és éjszaka +3 fokos hideg várható. Tökéletes bihari idill...

Galbena - 2. rész

Beküldve: .

A belényesi pihenőt, azért is tanácsolom még, mert innen szinte belátható az egész hegység. Nem szoktunk konkrét útvonalat kitűzni előre, hiszen azt a helyi időjárási viszonyok teljesen felboríthatják. A Belényesi-medencéből körbetekintve már behatárolhatjuk, hogy merre érdemes menni, hiszen nem azért jöttünk, hogy a rapszódikus időjárás kedvünket szegje az utunk során. (Természetesen ez csak az egynapos túrák során kivitelezhető). A mi esetünkben tisztának látszott az egész hegység, így a Pádis feletti égbolt is, így bátran neki vághattunk úti célunk a Galbena felé. Kisszedresnél ( Sudrigiu) lefordulva a mellékútra az adrenalin szintünk egyenes arányban emelkedik a tengerszint feletti magassággal.

Galbena - 1.rész

Beküldve: .

Galbena körút - első rész
Tisztelettel üdvözlöm minden régi és új olvasóinkat! Mint legutóbb megígértem, most a Galbena- völgyébe fogunk elutazni. Mi itt Békés-megyében abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a bihari-hegyek karnyújtásnyira, tiszta idő esetében vizuálisan is érzékelhető közelségben vannak számunkra.

A Pádis-Galbina búvópatak rendszere

Beküldve: .

Daday János
Galbena
 
Valamikor a földtörténet geológiai középkorában ez a térség nagy változások színhelye volt: a Pannon-síkság leereszkedésével törések és gyűrődések jelentek meg. A törések mentén a föld megszilárdult kérge elfordult, majd egymásra csúszott, és itt, Pádis környékén olyan földfelszín keletkezett, mely egy cseréppel fedett háztetőhöz hasonlítható: északon a Kék-Magura, a permi homokkő mintegy ráterül egy üledékes mészkőből álló vonulatra, majd ismét homokkő következik és ismét mészkő. A permi homokkő nem vízáteresztő, a mészkövet viszont oldja a szénsavval töltődött esővíz, leszivárog, utat keres magának, munkálkodik. Ez a folyamat, bár napjainkban is végbemegy, emberi élethez viszonyított időléptékkel nemigen mérhető, hisz a kialakult barlangrendszer vagy búvópatak-hálózat az évek tízmilliói alatt jött létre.