A Bihar-hegység leírása

Szilágy, Kolozs, Torda és Arad megyék közt a magyar határhoz simulva terül el Románia egyik legnagyobb megyéje: Bihar megye. Valaha lakói büszkén Biharországnak nevezték. A megye nyugati felében az Alföld végső nyúlványai a folyók völgyein mélyen behatolnak a keleti végek hegyvidékeibe. A megye keleti felében három nagy hegycsoport emelkedik. Északon a Rézhegység és a hozzácsatlakozó Érmelléki-Aszfalt-Élesdi hegyek, keleten a Bihar-hegység, délen pedig az ezer méter fölé emelkedő Béli-hegység (Moma Codru). Mindezek a hegyek részben ősi gyűrődésnek a romjai, még a Kárpátokat megelőző időkből itt maradt hatalmas gránitrögök, (Rézhegység, Moma Codru), a Biharban későbbi eredetű mészkövek települtek a gránitrögök mellé. Itt-ott hatalmas vulkáni kúpok törik át a régebbi rétegeket, de ezek javarészt Bihar megyén kívül esnek. A Bihar északnyugati szomszédja a Királyerdő (Pădurea Craiului).

A Bihar-hegység meredeken emelkedik ki az Alföldből, eredeti láncrendszerét mélyen bevágódó, regényes folyóvölgyek (Sebes- és Fekete-Körös, Jád, Galbina) szabdalják össze. A hegyrendszert az Alföld besüppedt medencéjétől hatalmas törésvonal választja el, ennek mentén törnek elő a Püspök- és Félix-fürdő hévizei és a paptamási ásványos források. Itt ered a Meleg-Szamos (Szamos-Bazár). A hegyi patakokban a hóolvadás és a nyári zápor hirtelen lefut, tartósabb magas vízállást csak a tavaszi hosszantartó esőzések okoznak.

A hegység szerkezete

A Bihar-hegység turisztikai, földrajzi és geológiai szempontból három területre osztható. Az É-i rész a Munte (Felső- vagy Nagy-havas), a D-i rész a Cucurbată-Găina (Alsó-havas vagy Nagy -Bihar) vonulat. A kettő között középen van a Ponor-Bătrina (Ponor-Öreg-havas) karsztplatója. Az irodalomban ez Munţii Pietroasei (Petroszi-havasok) néven is szerepel.
A Felső-havas önálló része a Vlădeasa (Vigyázó)-masszívum, melynek főcsúcsa 1836 m. Ettől a román szerzők elválasztják a Iad (Jád) és Drăgan (Nagy-Sebes vagy Dregán) völgyét.
Az Alsó-havas csúcsai általában alatta maradnak az É-i rész magasságainak, kivétel a Cucurbată Mare (Nagy-Bihar, 1849 m) amely az egész Erdélyi-szigethegység legmagasabb csúcsa.
Geológia: A Nagyhavas vonulata a Vigyázó tömbjével együtt andezit és dácit kőzetekből épült. A Dragán vidékén csillámpalát, a Jád alsó folyásánál és a Vigyázó délkeleti részén triász-jura mészkőt találhatunk. A Petroszi-havasokban (Ponor-Bătrina), a karsztplatón ugyancsak triász-jura mészkő bukkan felszínre, itt találkozhatunk a legfestőibb karsztképződményekkel (pl.: Csodavár). Rézbánya vidékén is mészkövet találunk nagy szakadékvölgyekkel. A Meleg-Szamos forrásvidéke szintén mészkőövbe esik, bár alsóbb szakasza kristályos pala építőkőzetű. A Nagy-Aranyos vidéke is mészkővidék, míg az Alsó-havas jobbára kristályospala kőzetből áll.
Ez a változatos kőzettársulás elsőrangú barlangképződés szempontjából. A vizet el nem nyelő kőzetből (át nem eresztő kőzetek pl. andezit, dácit, csillámpala stb.) felépülő hegyek völgyeiben összegyűlő és lefolyó vizek a mészkőréteg szegélyére érve koncentráltan (víznyelő = ponor) nyelődnek el. Ennek egyik legszebb példája a Kék-Magura - Csodavár - Galbina vízrendszer.

 

Vízrajzi jellemzés

Mivel a Bihar-hegység csapadékban igen gazdag, így a területet átszelő patakok és folyók száma is jelentős.
Az északi terület a Sebes-Körös (Crişul Repede) vízgyűjtő területéhez tartozik.Oldalágai: Jád (Iad), Nagy-Sebes vagy Dregán (Drăgan) és a Henţ (Székelyjó).
Nyugaton a Fekete-Körös (Cirşul Negru) főága a Belényesi-medencére esik, de oldalágai hegységhez tartoznak. Ezek: a Petroszi- vagy Köves-Körös (Crişul Pietros), melynek fő forrása a Galbina (Galbena) ésa vele egyesülő Bulz; a Szegyesdi-patak (Sighiştel), völgyében sok barlanggal; a Rézbányai-Fekete-Körös (Crişul Băita) a "Körös eredetével" ; A Biharmezői-Fekete-körös (Poiana Crişului) forrásága a "Katarakktiáliákkal" és a Kisgyór-forráság (Criştioru).
Délen a Fehér-Körös (Crisul Alb) és az Aranyos (Aries) a völgyek vizének begyűjtői.
Keleten a Meleg-Szamos (Somesul Cald) főbb mellékvizeit az Alun vizét és néhány vízkelet vizét szállítja.

 

Időjárás

Az Alföld irányából ÉNy felől fújó szelek útját állja a magasra feltornyosuló Bihar-hegység és felemelkedésre kényszeríti azt, ami lehűlve megválik feleslegessé vált nedvességtartalmától. Ennek nagyon gyakori látványos jele, hogy míg körös-körül tiszta az ég, csak a Bihar hegytömbje burkolódzik sötét felhőtakaróba. Igazán szerencsés lehet az a túrázó, aki akár egy hetet is eltölthet a hegységben eső nélkül. Táborverésnél, túrázásnál ezt mindig tartsuk szem előtt. A túrázáshoz mindig vigyünk magunkkal esőköpenyt.
Barlangtúrák esetén különösen legyünk óvatosak, mi a magyar barlangi viszonyokhoz szoktunk. Ezek a barlangok kis mélységűk és hosszuk ellenére is igen árvízveszélyesek, vetekszenek a hírhedt nagy nyugati barlangok veszélyességével. Gyors hidegfront betörés esetén ez fent a hegyekben hatalmas viharokhoz, özönvízszerű esőzésekhez vezethet.
Vízbetörés esetén nem csak a vízszint emelkedhet meg hihetetlen rövid idő alatt, hanem gyakran az árhullám nagy farönköket is magával ragad, minek nyomaival gyakran találkozhatunk a barlangokat járva. Érdemes ilyen szemszögből is megtekinteni a magasba nyúló (10-15 m) mennyezetekbe szorult tiszteltetet parancsoló mázsás fatörzseket (pl. Hamlet-barlang, Coiba Mare stb.).
A víznyelőkön zsombolyokon hirtelen bezúduló víz a kötélen való feljutást is lehetetlenné teheti., ezért mindig árvízmentes módon szereljünk, kerüljük el jó messzire kötelünkkel a víz útját.

 

A Bihar-hegység megközelítése:

Szeged felől: A hegységet legegyszerűbb vasúton (Szeged-Békéscsaba-Kötegyán-Salonta-Ciumeghiu-Holod-Beius-Dr. Petru Groza) útvonalon megközelíteni.
További lehetőség a közúti utazás, amely történhet személygépkocsival vagy autóbusszal. A következő útvonal ajánlható: Szeged, Békéscsaba, Salonta, Holod, Beius, Stîna de Vale; míg vissza a Stîna de Vale, Beius, Dr. Petru Groza, Deva, Arad, Battonya, Makó, Szeged. Javasolható, hogy a határátkelésnél a méhkeréki határátkelőhelyet vegyék igénybe.
Nagyvárad felől: Bihar É-i területét a Nagyvárad (Oradea) - Bieuş (Belényes) - Biharfüred (Stîna de Vale) útvonalon érhetjük el. A Bihar központjának számító Pádis megközelítése legegyszerűbben a Nagyvárad (Orodea) - Bieuş (Belényes) - Sudrigiu (Szedres) /a falu közepén kell derékszögben balra bekanyarodni!/ - Pietroasa (Petrosz) települések érintésével érhető el. Petrosztól még kb. 8 km-t haladunk, míg balra felénk nem magasodik a Bultz-kő. Ezután áthaladunk egy hídon, ahol jobbra fordulva elkezdünk felkapaszkodni a Pádis-fennsíkra.

A Bihar-hegység keleti völgyei Belényesen át vezető útról érhetők el pl. a Szegyesi-völgy és a Kiskóhi völgy. Erről a Főútról Biharlonkánál (Lunca) K-i irányba Fejérvíz (Albac) felé letérve a Bihar-hegység déli érdekességeit is számba vehetjük (Bihar-kapu, Szkerisóriai-jégbarlang).

 

A Bihar-hegység lakossága:

A hegység nyugati szegélyén, a Királyerdőben és a Belényesi-medencében a Körösvölgyiek (crişanok) laknak, akik merőben eltérnek a keleti oldal románságától. Belényes körül néhány székely eredetű magyar szórvány is fennmaradt (pl. Tárkány, Fenes, Jánosfalva, Nyégerfalva, Remete).
Az Aranyos vidékén mócok laknak. Legnagyobb településeik: Horea, Albac, Scărişoara, Vidra.
A Bihar-hegység déli részén, a Gajna lábánál, a Fehér-Körös oldalágainak völgyeiben zarándi románok élnek, a gerincig felhatoló szórt településekben.

 

(Mátyás Vilmos - Bihar-hegység turistakalauz)